Ha a mécses mellé füstölőt is gyújtanék a síron, nem néznének rám furcsán?

Miért érdekel az, hogy hogyan néznének rád? Ha Te füstölőt akarsz, akkor azt gyújtasz. Köze hozzá valakinek?

Ha az életedet így fogod leélni,hogy akként alakítod, hogyan néznek rád az idegenek, mit szólnak hozzá az emberek, nehéz dolgod lesz.

És ha furcsán néznek?!

Szép dolgot cselekszel: az Ószövetség idejében (hogy mást nem mondjak..) szokás volt illat-áldozatot bemutatni a Teremtő Istennek. A keresztény szentmise folyamán tömjént égetnek a füstölőben: az is az illat-áldozat tovább éltetett hagyománya. Ne zavarjon a mások hümmögése. Tedd azt, amit szeretnél: szép gondolat a gyászoltjaid emlékére.

Szerintem se zavarjon, mondd el, hogy ez neked a hited miatt fontos, innentől kezdve pedig ne érdekeljen, hogy ki mit szól. Én sem azért viszek egy-egy szál virágot, koszorút vagy bármit a sírra, mert mit szólnának ha nem tenném. Egyszerűen az én lelkemnek van erre szüksége. Ha a te lelkednek arra van szüksége, hogy igen is meggyújts egy füstölőt, akkor tedd meg. Esetleg annyit tehetsz, hogy nem a lehető legerősebb illatút viszed, hanem valami lágy és kellemes illatút, így még az sem zavarhat senkit.

Én ma az utolsó pillanatban vettem észre, hogy nincs itthon normális teamécsesünk, és szétszórt hamvak színhelyére mentünk ki egy pillanatra emlékezni, fogtam egy illatosat és elvittem azt. Ahogy ültünk a vízparton csendben és ott égett mellettünk az illatos mécses még olyan hangulatos is volt, ha lehet ilyet mondani. Valahogy kellemes érzés járt át tőle, szóval igazán ne érdekeljen mit szólnak mások, vagy ha még is ennyire foglalkoztat menjél ki estefelé egyedül, amikor már alig vannak! :)