Miért viselkednek így a "barátaim" igazuk van?

Hát nem lehet egy elmélyült barátság, ha nem hallgatják meg a bajodat.

Régen velem olyan történt (jó régen...), hogy amikor összejöttem az egyik barátommal, a barátnőimnek meg még nem volt barátja, én is hasonló féltékenységet éreztem rajtuk, hirtelen nem hívtak sehova, pedig előtte rendszeresen pl filmklubba jártunk vetítésekre meg ilyenek. Aztán nekik is lett barátjuk, de a kapcsolat már megszakadt. Most jóban vagyunk, de ritkán találkozunk. Olyankor viszont ugyanúgy elbeszélgetünk, mint régen. Lettek új barátaim persze.

Sajnos nekem nem maradtak meg a gyerekkori barátaim, a legjobb barátnőm konkrétan eltűnt, de úgy érzem, ettől függetlenül vannak olyan, azóta köttetett barátságaim, amikre, akikre mindig számíthatok, még ha tényleg nagy a baj, akkor is.