Miért használunk ékezetet ha nélküle is tudunk írni, olvasni?

"Sok nyelvben egyáltalán nincsen ékezet mégis egészen jól megértik egymást."

- Mondjál erre egy meggyőző példát.

Egyébként a logikád alapján még csak a betűk sorrendjére sem kellene annyira figyelni, cska hogy az első és az utolsó betű a helyén legyen.

Egyébként egyszerűen a helyesírás, és kész. Annak van vele baja, aki nem szereti megtanulni. Vannak olyan helyesírások, amelyek nem foglalkoznak azzal ,hogy pontosan vetítsék a kiejtést, másokra inkább jellemző ez. Mindegyik ben vannak végletek, és mindegyiknél elmondható, miért nem mozdul el inkább egyik irányba: ahogy Te kifogásolod az ékezetek, feleslegesnek tartva, úgy más meg azt veti fel, miért nem pontosabban jelzi amagyar helyesírás a kiejtést, és pl. miért nem azt írjuk, hogy 'aggya'.

Ha valahol már problémás, túl szélsőséges a helyesírás, akkor azt rendszerint javítják. (van erre példa angolban, törökben) De így magában a felvetés nem jogos.

Mert az ékezettel megkülönböztetett hangok jelentéskülönbséget is okozHATnak, azért. Az hülyeség lenne, hogy csak azokat a szavakat írjuk ékezettel, ahol valóban a jelentés múlik az ékezeten, meg az is, hogy csak szövegkörnyezetben hagyjuk el, mert van, aki kitalálja azonnal, van, aki lassabban, és van, aki félreértené... szerintem egyébként a magya nyelvben egy anyanyelvű számára igazán nem bonyolult megjegyezni, hogy az a-ra nem rakunk vesszőt, az á-ra meg rakunk, és hogy az elnyújtott ó-ra rakunk, a rövidre meg nem. Nem értem, mi vele a gond.

Ott van egyébként a pont, aki írta, hogy akkor is el tudod olvasni, ha csak az első és az utolsó betű stimmel, a többi össze van keverve. Más kérdés, hogy nem ugyanannyi agykapacitás emészt fel. Sokkal kényelmesebb egy "becsületesen" kiírt szöveget olvasni. És mihelyt nem csak a feliratot kell elolvasni a csipszeszacskón, hanem ötszáz oldalból felkészülni a vizsgára, rögtön nem mindegy, hogy négy vagy hat napig kell-e felette görnyedned. Ez olyan, mint a rosszul beállított vezetőülés a kocsiban, persze, hogy a boltba úgy is el tudok ugrani, de ha Nyíregyházára is úgy megyek, azt nagyon meg fogom érezni. Kamionsofőrről nem is beszélve.

Kedves Kérdező, itt egyedül Te ugattál le bárkit, aki egy gyorsan levetett megjegyzésben is csak a gépelési hiábkat kerested, de a tartalomra nem reagáltál (a "magyarhoz méltóan", meg a "felhívom az okos figyelmét" típusú megjegyzéseket most hagyjuk). Már két válasz után sem értettem, hol találtál "leugatást", de most sem könnnyebb a helyzetem.

Látod ennyit arról, hogy ígyis-úgyis könnyű az olvasás: még jelenlegi helyesírással is rosszul értelmezheted a hangsúlyt egy szövegben, és azt így támadónak véled, amelynek a következménye, hogy Te támadsz. Én sokkal inkább arra lettem volna kíváncsi, hogyan fejted ki az érveidet, de ehelyett csípőből elvetetted a miénket. Ezek után valóban nehéz bármit hozzátenni az eddigiekhez, drága barátom.

Azért, mert nálunk ez lett a "divat"; a korábban használt ábécéből hiányzó hangok egy részére ékezetes betűket találtunk ki. Több nyelvben meg csak dupla-tripla-stb. betűkkel fejezik ki, mások meg szinte csak ékezetes betűkkel oldották meg. A kérdésed pl. így is kinézhetne:

Mieert hasznaalunk eekezetet, ha neelkuele is tudunk iirni, olvasni?

Ha példaaul egy eekezet neelkueli szoeveget olvasol, akkor is toekeeletesen eerted, hogy mirooel szool. Mieert van haat szuekseeg az eekezetekre?

vagy így:

Miért hasnálunk ékezetet, ha nélküle iş tudunk írni, olvaşni?

Ha például eğ ékezet nélküli söveget olvaşol, akkor iş érted, hoğ miről van szó. Miért van hát akkor sükşég az ékezetekre?