Mit lehet tenni / mondani az ilyen mindenen hisztiző "állandóan mély depresszióban lévő" embereknek?

Hát, ha nagyon súlyos a helyzet, akkor azon csak pszichológus tud segíteni és valami jó terápia, vagy gyógyszer. Lehet, hogy vannak valami családi gondjai a háttérben. Biztosan otthoni, vagy gyermekkori problémákból adódik, hogy olyan, amilyen. Szerintem ne veszekedj vele, mert az csak árt a helyzetén. Hagydd, majd csak átmegy rajta a hiszti. Szerintem csak hallgasd meg őt csendesen. Mondd, hogy megérted őt teljes mértékben, és vele vagy. Éreztesd vele, hogy számíthat rád. És lehet, hogy majd magától elmondja, hogy milyen más gondjai vannak, mi nyomja a szívét. Aztán kicsinyenként össze tudod majd rakni a képet vele kapcsolatban.

Nem lehet, hogy szerelmes ebbe a fiùba?

Akkor minek mondja a baràtnõd, hogy tönkretette az életét?

Szerintem orvosi eset. Te ezt hogy bírod??

Figyelj, anyám pont ilyen, most éppen megint nem beszélünk egy ideje, mert azt mertem mondani egy pitiáner dologra, hogy én ezt másképpen csinálom a fiammal, mert szerintem ő gyerekkoromban nem jól állt hozzá és ez engem érzékenyen érintett. De tényleg olyan piti dolog, hogy én hiába voltam kitűnő, sosem dicsértek meg, az öcsémet meg egy hármasért is ajnározták, és szerinte ez így rendben volt, mert én jól tanultam, szerintem meg nem, mert ettől még engem is meg kellett volna dicsérni néha. Na, ebből azt kerekítette ki, hogy én a lelkébe tapostam, szar anyának tartom, gyűlölöm őt. Mindig is ilyen volt, sosem tűrte, ha más volt a véleményem, azonnal támadásnak vette, de sosem hatott rám a hisztijével és ez zavarja. Ő is eljátssza a sértődötett, elvárja, hogy elnézést kérjek (nem fogok), könnyes arccal járkál, mindenkinek panaszkodik (ez egyébként is főtevékenysége volt egész életében), mártírhangon közli, hogy át se kell menni hozzá és reméli, hogy nemsokára meghal, stb. Szerinte ha beszélgetünk, csak olyan dolgokat mondhatok neki, aminek örül, olyat még véletlen sem, ami rosszul esik neki, mert akkor ő ideges lesz és agyvérzést kap. Na, szerintem felnőtt ember vagyok, már a nagyobbik fiam is felnőtt, hadd legyen saját véleményem, és nem gondolom, hogy normális lenne anyám viselkedése ezekkel a hülye érzelmi zsarolásokkal. Anyám sem változott, a barátnőd sem fog, így szocializálódtak, azt hiszik, azzal lehet figyelmet kicsikarni az emberekből, ha sajnáltatják magukat. Nem tudatosan csinálják, de roppant idegesítő, és mindenkit elmarnak maguk mellől, még a családtagjaikat is. Én most közöltem anyámmal, hogy szerintem menjen orvoshoz, mert nem normális amit csinál.

Ez taplón fog hangzani, de én a helyedben hagynám a retekbe. Annyi normálisabb nő van a földön, keress valaki mást, ő meg hadd mártírkodjon. Én tuti nem kínlódnék vele, teljesen értelmetlen az egész, és úgysem jutsz vele egyről a kettőre, mert szimplán hülye. Sajnos!