Szereted Magyarországot? Miért igen? És miért nem?

Igen, mert végülis itt érzem magam otthonosan, mivel ezt ismerem a legjobban. Igen, mert ezt a nyelvet tudom a legjobban, ezt ismerem, és az árnyalt fogalmazás, a magyar beszéd emiatt nagyon is hiányozna más országban. Igen, mert ha tetszik, ha nem, a magyar gondolkodásmódot szívom magamba születésemtől fogva.

Nem, mert a széthúzás óriási, a rasszizmus létezik, és mindenre ferde szemmel néz a magyar, ami egy kicsit is eltér az átlagtól. Mindenki gyanakszik a másikra.

Én azt tapasztaltam, hogy az emberek irígyek mások sikereire, és az indulatukat főleg a cigányozásban, zsidózásban juttatják felszínre, mert ez a legegyszerűbb. Nem, mert azt tapasztalom, a magyarok többsége nem szereti az egyenes és átlátható dolgokat, ellenben szereti a zavarost, és szeret abban halászni.

Ilyen széthúzás mellett, ami nálunk tapasztalható, egyet lépünk előre, kettőt vissza, és ennek megvannak a negatív eredményei.

Nem, mert a magyar nem képes elfogadni mások, esetleg vezetők véleményét, megoldásait, hanem szeret menni a maga feje után. Szajkózza, amit hall, anélkül, hogy alaposan utánajárna, mielőtt véleményt nyilványít.

Nem, mert évtizedeken keresztül akkor zárnak be ovódákat, amikor már megint kicsit több a gyerek, és mire újból megnyitják, addigra már éppen megint kevesebb a gyerek, nincsenek szinkronban a dolgok. Nem, mert ha valamit keres az ember a boltban, az a válasz, hogy azért nincs, mert sokan keresik. Amit viszont a kutya sem keres, azzal tömve vannak a boltok.

Nem, mert a buszokon, villamosokon sokszor nem mondják be érthetően, vagy egyáltalán nem a megállók nevét.

Az az érzésem, hogy a magyarok éppen az ellenkezőjét csinálják sokszor,legtöbbször, mint ami logikus lenne.

Alapvetően tehát itt mozgok otthonosan, de nem igazán érzem jól magam a bőrömben, az állandó változások, és a létbizonytalanság miatt.

Tiszta szívemből szeretem a hazámat, Magyarországot! =)

Büszke vagyok rá, hogy magyarnak születtem.