Van itt vagy tudtok olyanról, aki mindig lenézett, sikertelen volt, akit leértékeltek, de később sikeres, népszerű lett?

Szerintem sok ilyen példa van! Remélem én is jó úton haladok efelé. Mindig is egy visszahúzódó, csöndes ember voltam (nem túl kimagasló tanulmányi eredményekkel), így a tanárok (általános iskolában, gimiben) is leszartak. Szóval míg más, általuk tehetségesnek vélt akárkit magasztaltak, engem még le is próbáltak beszélni, hogy nehogy nagyravágyó terveim legyenek, mert kevés vagyok én ahhoz. Aztán később összehozott az élet olyan emberrel, aki bízott bennem, és ahogy kikerültem abból a pusztító környezetből nagy erőre kaptam. Elkezdtem olyan szakot tanulni, ami valóban érdekel, ott kiemelkedően jók az eredményeim, részt tudok venni olyan munkákban, ami érdekel, szóval úgy érzem jó úton haladok! Sikerélményeim vannak és bízom benne, hogy avval tudok majd foglalkozni, amit szeretek. Ellenben néhány, hajdanán lökött nagy tehetség úszik a nagy semmiben, elhagyta magát, nem dolgozik, nem tanul.. huszonévesen bulizgat és tesped.

Sajnos tényleg sok múlik a környezeten.., de ha az ember próbál új utakat keresni, bármikor megtalálhatja a helyét, és ott majd másképp néznek rá.:-)

19:13

Ne keseredjél el én is ilyen helyzetben vagyok. Az életben is de még itt is kapok a kérdéseimre pofonokat, amikor kedvesen reagàlok. Ugy làtszik aki ilyen bevonzza még itt is. Mindig arra vàrok, hogy kapok legalàbb itt tanàcsokat, ahelyett leszùràst, vagy nem igazàn meggyõzõek.

19:13-es vagyok. Dehogy okoztál szomorúságot :)

a 20:25-nek meg nagyon köszönöm :) legalább tudom, hogy nem vagyok egyedül.

Amúgy azt szeretném még mondani, hogy szerintem az ilyen lenézett, elnyomott emberekben vannak a legszebb tulajdonságok, mert mi legalább tudjuk hogy pl. nem a kinézet alapján kell elítélni az embereket, és szerintem sokkal jobban is tudunk szeretni, mert mi magunk is szeretetre vágyunk. Az ilyen emberek szerintem még rengeteg önismerettel rendelkeznek, ami minden téren nagyon hasznos. Szóval biztos értitek, miről beszélek. Biztos vagyok benne, hogy vannak emberek, akik meglátják bennünk az erényeinket. Csak kevesebben, mert a mai emberek nem nagyon figyelnek egymásra, illetve a visszahúzódó emberekre kevésbé. De nem a mi hibánk, hogy visszahúzódóak lettünk! Sajnos sokan magukat hibáztatják mindenért. Én is... mindennek úgy kezdek neki, hogy úgyse fog sikerülni, vagy már eleve rossz. De azért mégis megpróbálok mindent :)

A kérdezőnek a lehető legjobbakat kívánom, és én hiszek benne, hogy ő egy sikeres ember lesz :)

00:32-es vagyok.

Még annyit tennék hozzá, hogy azért azt ne várjátok, hogy hú, eddig ki*aszott velem az élet, de milyen jó lesz most nekem, mert fordul az élet és a sok sikeres ember lesüllyed. Változni lehet, és gratulálok annak, akinek sikerül, de zavarnak az "engem mindig lenéznek, de remélem ez változik" típusú emberkék. A sült galambra várni könnyebb, de a boldogságnak ára van; tenni kell érte. Kommunikáljatok emberekkel a monitoron túl is, hagyjátok a gátlásaitokat, ha külső miatt néznek le titeket, akkor próbáljatok segíteni rajta vagy előnyt formálni belőle, ha sikeresek akartok lenni, tanuljatok sokat. Ezt persze könnyű mondani, de tényleg ez van. "Csak úgy" semmit nem kaptok. Lehet várni a csodára, szurkolok is nektek, de saját sorsotok kovácsai vagytok, még ha ez nagyon közhelyes is. Merjétek megmutatni, vállalni magatokat, tegyetek a sikerért és a népszerűségért, és tiétek a világ. De ha csak a hátsó sorból szemlélitek az eseményeket, akkor ne számítsatok túl sokra. A mesékben van, aki előre lökdös, de csak rajtatok áll...

Senkit nem akartam megbántani vagy okoskodni, de ez kicsúszott.