A japánban ez mit jelent?

San = úr vagy hölgy. Nincs megkülönböztetve a férfi és a nő.

Ha tárgyak neve után mondják, akkor a megtiszteltetés jele.

Hallottam már japántól, hogy a cége neve után is használta a san kifejezést.

A kun = fiú v. lány ( gyerek )

Illetve jelenthet alacsonyabb rangú embert is. Ha egy vezető éreztetni akarja a rangbeli különbséget közte és a beosztottja között akkor a san helyett kun-t használ.

Kb olyan, mint a Mr/Mrs az angolban csak más személyeknél (a san különben nagyából ugyanazt fedi)

Mivel a fentem lévő lefedte a san-t és a kun-t, azért én csak a chan-ról írok:

Általában kisgyerekre, babákra, (maga a baba szó az piros-chan), de fiatal (hozzád képest) lányok esetén is használják, bár ez nem udvarias használat. Illetve gyermekeidre.

Akkor én írok még egyet.:)

A -sama igen udvarias megszólítás, kb. a "mélyen tisztelt ..." megfelelője. Használják pl. eladók (nem tulajdonos, hanem alkalmazott) a vásárlókkal szemben és általában nagy tiszteletben álló személyes esetén..

Van még a sensei amit a tanítok, mesterek neve után mondanak.

Létezik még a dono, amely semleges nemű udvarias név-utótag.

A senpai, ebben nem vagyok biztos de tanulók/tanítványok mondják azoknak akik fölöttük járnak, pl egy évfolyammal.

Na leírom összefoglalva :D

San - általános utótag bárkinek a neve után. Gyakorlatilag a tisztelet neve, ha nem ismered az illetőt, nem tudod, hogy rangban hol áll, ezzel szólítod meg. Az iskolatársak, munkatársak is sanozzák egymást. Sosem szólíthatsz meg egy embert, akivel nem vagy bizalmas, minimum baráti viszonyban san nélkül. Tehát nem mondhatod azt, hogy pl. hé, Kazumi, csak azt hogy, Kazumi-san. Mint már említették, állatokat/dolgokat is lehet sanozni, ez olyasmi, mintha magyarul azt mondanád, hogy "egér uraság" vagy ilyesmi. Gyerekmesébe illő :)

chan: lányokra, gyerekekre és háziállatokra használják 90%-ban. Baráti megszólítás. Fiúk egymást maximum akkor szólítják így, ha gyerekkori jóbarátok, egyébként ritka. Nők saját magukat is chanozhatják E/3 helyett(egyébként sosem alkalmazzák a japánok E/1-ben az utótagokat), ez egyfajta gyerekességet kölcsönöz.

kun: ugyanaz, mint a chan, csak fiúkra. Kunt a channal ellentétben sosem használunk nőneműre. A kouhai-ok megszólítása is ffi esetében (san helyett ezzel érzékeltetik az alárendelt státuszt).

sama: tiszteletteljesebb formája a san-nak. Gyakran hívnak így feletteseket, idős embereket, a vevőket, vendégeket (étterem stb.) is minden esetben samázzák az eladók, alkalmazottak (akkor is, ha pl. ismerik az adott vevőt, és egyébként baráti viszonyuk van!)

sensei: tanár, mester. Az iskolai tanárokat, professzorokat is így szólítják meg san helyett. Néhány helyen megkövetelik a samát, de ez nem általános.

Senpai: felettes (de nem főnök, csak magasabb rangú alkalmazott), felsőbbéves, idősebb.

Kouhai: az előző ellentéte, alacsonyabb rangú munkatárs, iskolatárs, stb. A kouhai-t nem nagyon használják utótagként, a senpai-t néha.

Shi: jogi nyelv, írott nyelv főleg, olyan emberekre utal, akivel személyesen nem találkoztunk, csak hallottunk róla.

A dono már kihalt manapság, eredetileg az uraságok (földesurak, hadurak, stb.) megszólítása volt. Nem jelentette azt, hogy az illető nemes, de a samánál is magasabb rangú megszólítás volt. Nagyon ritkán használatos üzletben és bizonyos díjaknál/bizonyítványoknál.

Sama magában nem jelenti azt, hogy isten, de az isten szóhoz (kami), illetve az istennevekhez hozzászokták rakni.

Különben szerintem kun-t lehet használni lányokra is, ha azok rangban sokkal alattad vannak, bár eléggé lenéző.