Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Egyéb kérdések » Miért szólnak bele, hogy mire...

Miért szólnak bele, hogy mire költsük/költsem a pénzt?

Figyelt kérdés

Elég szép és nagy házunk van és múltkor mezítláb voltam otthon és kiszökött a cicánk én meg utána mentem(siettem,csak egy flip-flop papucsot vettem fel).Amikor vittem be elszakadt középen a papucs én meg az utcán beledobtam a kukába.Arra jött 3 paraszt pasi és elkezdik mondani,hogy "Luxusházra van pénz,de cipőre nincs." Mégis mi közük van hozzá,hogy mire költjük el a pénzt?De nem ez volt az első eset...

Múltkor a suliban elvették egy csaj tolltartóját és a tanár az egész osztállyal üvöltözött és egyszer csak elkezdte nekem mondani,hogy én ne húzogassam a vállam,mert lehet,hogy az én szüleim vesznek nekem 100 másik tolltartót,de annak a lánynak nem fognak.De én nem csináltam semmit!

Meg 3 hete lett volna valami iskola utáni izé és én mondtam,hogy nem tudok elmenni...erre a tanár kérdezi,hogy miért nem,én meg mondtam,hogy megbeszéltük a külsős barátnőimmel(akik más suliba járnak),hogy elegyünk vásárolni.Erre a tanár meg mondja,hogy nem enged el,mert az nem olyan fontos dolog,meg másra is költhetném a pénzt,nem csak ruhákra.


De nem értem...miért szólnak bele a dolgaimba?

14/L


2011. febr. 26. 16:31
1 2
 11/12 anonim ***** válasza:

Ezzel teljes mértékben egyetértek, hogy sok irigy ember van manapság, de ez csak a pénzhiánynak, és a nehéz megélhetésnek köszönhető. Te legyél nagyon boldog, és becsüld meg, hogy jobb anyagi körülmények között élsz, mint az átlag!!


Igaz, hogy senkinek semmi köze nincs a magánéletetekhez, illetve ahhoz, hogy mire költöd/költitek a pénzeteket. De tudd be a gazdasági válságnak, és a rossz megélhetésnek! Mosolyogj sokat, és segíts azokon, akiken tudsz!


(Mi úgy élünk, hogy napról-napra, hónapról-hónapra. A városban ahol élünk (kisváros) élt egy szegény, hajléktalan férfi. Nem dicsekedni szeretnék, de nagyon sokat segítettünk neki: használt ruhák, élelem, stb. - amiket adtunk neki. Tudod, nagyon a szívünbe zártuk ezt a bácsikát. Aztán sajnos meghalt... :( Úgy érzem, mintha a nagypapamát, vagy egy régi, kedves ismerősömet vesztettem volna el... Hidd el, csuda jó érzés segíteni másokon... Amikor kalácsot, kenyeret, vagy bármit vittünk neki, olyan hálás volt, de annyira, mint egy kisgyerek, amikor a legnagyobb ajándékot megkapja, amire vágyott - neki ez volt a legnagyobb ajándék - az élelem, a ruha... Sokszor úgy sírtam a meghatottságtól, hogy éppen odaadtam a csomagot, és sírva elmentem...)


Remélem, hogy tudtam Neked segíteni! Elterveztem, hogyha egyszer gyermekem születik, Andrásnak fogom elnevezni (a bácsi után).

2011. febr. 26. 19:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/12 anonim válasza:
Ez tök jó történet...Nem gondoltam hogy vannak még ilyen emberek jó tudni...:D
2011. márc. 27. 21:03
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!