Mit gondoltok azokról, akik kimennek külföldre élni és teljesen átveszik az ottani szokásokat, a magyarokat pedig elhagyják?

Én inkább csak egyetlen egy valamit nem értek. Már nem egy ismerősöm járt úgy hogy 5 vagy 10 év külföldön élés után, állami támogatással, levelezőn elvégzett ITTHON egy egyetemet, mert itt ingyenes, majd kiment újra külföldre, és most ott hasznosítja ezt. Ez nálam kiveri a biztosítékot. Ha valaki már jópár éve más országban él, és soha többé nem kíván itt élni, itt dolgozni, akkor minek jön ide tanulni? Miért kell elvinni innen az utolsó filléreket is? Undorító, és most lehet lepontozni!

Egyébként benne van sajna a pakliban, ha úgy alakul én is elmegyek innen, viszont amíg lesz lehetőségem elhelyezkedni itthon a szakmámban, és megfizetnek érte, addig NEM! Akár milyen gáz is az, amit a nagyfejesek művelnek, még is csak ide születtem, ez az ország a hazám... próbálom kicsit máshogy felfogni. Nem az emberek, a hely miatt gáz az egész ország ahogy van, hanem bizonyos "felsőbbrendű" emberek miatt, akik lassan egyenlővé teszik a hazánkat egy kupac sz*rral.

Szerintem gáz. Elköltözhetnek, vehetnek fel új nevet, szokásokat, attól ők még nem lesznek külföldiek.

Érdekesnek tartom, hogy más országból a kivándorlók büszkék a származásukra, csak a magyarok szégyellik ennyire. Én nem tudnék így viselkedni, és elítélem azt, aki igen. Az ilyen "hátat fordítok a hazámnak" embereket sehol sem szeretik.

Nem mindenki csinál annyira "elvi kérdést" ezekből a dolgokból, mint te; az sem, aki "tartja ezeket" és hazamegy, és az sem, aki nem.

Én például sosem változtatnám meg a nevemet, igyekszem kiélvezni, hogy végre nincs belőle három minden sarkon, hogy a nevem egyértelműen _engem_ jelent.

Kajában válogatós vagyok sajnos, rengeteg felnőtt próbált megnevelni még gyermekkoromban, de egynek sem sikerült, azóta sem eszek tejtermékeket, nagy részüktől egyszerűen undorodom, mint más a bogaraktól. A magyar konyhának ezek azért fontos részei, de én mindig kihagyom őket.

Azt eszem és azt főzök, amit én szeretek, és amihez hozzávalókat árulnak a boltban :))).

Európában az ünnepekben szerintem nincsen akkora egetrengető különbség; külföldön persze nem tudok március tizenötödikei ünnepségre menni, de meg tudom említeni az ismerőseimnek, hogy már megint csináltunk egy forradalmat ;).

Hogy haza akarok menni, vagy nem, azt akkor tudnám eldönteni, ha lenne "partnerjelöltem", és lenne értelme családalapításon gondolkodnom.

Alapvetően csavargónak születtem valószínűleg: legszívesebben úgy élném le az életemet, hogy két-három évente új országba költöznék és új nyelvet tanulnék. Nem tehetek róla, ilyen a "vérem". Ki tudja, hátha idősebb koromban lelassul kicsit.

21:13

"Érdekesnek tartom, hogy más országból a kivándorlók büszkék a származásukra, csak a magyarok szégyellik ennyire."

Tévedés. A magyarok nagy része úton-útfélen hirdeti, hogy mekkora nagy magyar, nem mintha bárkit érdekelne.

A románok azok, akik inkább titkolják, honnan jöttek. Meg a magyarok legfrusztráltabb, legkomplexusosabb kis része.

Kényes kérdést teszel fel, a válaszommal nem szándékozok bárkit megbántani, csak rávilágítani az okra.

A mostani Magyarország nem minden állampolgára magyar, vannak nemzetiségek közöttünk. Attól hogy valaki anyanyelvi szinten tud magyarul, esetleg az apukája miatt magyar a neve, még nem magyar az identitása. (Ez csak hosszabb beszélgetések után derül ki !) A vegyes házasságból származóknak képlékeny, nem szilárd az "identitásuk", hajlanak a többségi kultúra felé.

A kérdésben feltett jelenség a vegyes (magyar és valamely nemzetiségi) házasságokból származók között fordul elő, ők azok aki könnyen elhagyják a "magyarságukat", mert náluk ez csak nevelés, nem genetikai.

Baj, ha az ember elfelejti, hogy honnan jött - nemzetiségtől függetlenül.

A pénz nagy úr, de nem ír felül mindent.

"Szerintem gáz. Elköltözhetnek, vehetnek fel új nevet, szokásokat, attól ők még nem lesznek külföldiek."

De, képzeld, néhány generáció után pont így lesz valakiből külföldi! Mit gondolsz a kunok vagy a svábok hogyan lettek magyarokká?