Mit gondoltok azokról, akik kimennek külföldre élni és teljesen átveszik az ottani szokásokat, a magyarokat pedig elhagyják?

Őszintén szólva kezdem megérteni őket. Mostanában nekem is sokszor eszembe jut, hogy irány külföld és felejtsem el, azt is, hogy honnan jöttem. Aztán rájövök, hogy nem a kulturális gyökerekkel van a probléma, hanem bizonyos tényezőkkel. Lassan nem merek a külföldi barátaim szemébe nézni, mert bizonyos magasabb körökben elintézték, hogy szégyellni kell a magyarságomat.

Ha ezt a kérdést egy évvel ez előtt teszed fel, egyértelműen azt válaszoltam volna, hogy elítélem azokat az embereket.

nyilván jó okuk van rá.

egyébként nem hiszem, h sok ilyen ember lenne. én pl egyről sem hallottam...

Én is ilyen leszek nővérem is kint él Kanadában már 15 éve májusban megyek ki megint tanulni angolul és dolgozni csodás egy hely.

Én amióta kint járta azóta mindig oda vágyok nincs ithon más csak szenvedés munkanélküliség meg nyomor ezért maradjak itt én is?

Inkább elhuzok innen ha már megtehetem és nélkülözés nélkül élem le az életem.

Egyéni döntés, hogy hazajön-e vagy sem.

Magyar ételek: Nyilván nem fog senki ízlése megváltozni, mert kint él, ha eddig szerette a magyar konyhát akkor ezentúl is fogja.

Magyar ünnepek: Aki kiköltözik, annak alkalmazkodni kell a helyiekhez. Az szintén egyéni döntés, hogy felveszi -e az ottani szokásokat, de nem erőltetheti a magyart idegenként. 2011-et írunk, nem kötelező kokárdával az ingemen, piros-fehér-zöld zászlóval a kezemben a Nemzeti Dalt szavalnom Márc 15-én, hogy büszkén gondoljak vissza a márciusi ifjakra pl.

Viszont az utóbbi időben "divatossá" vált magyar mentalitással nemcsak nekik, ha nekünk, az itt maradóknak is fel kéne hagyni. (Gondolok itt az állandó irigységre, a "dögöljön meg a szomszéd tehene is", "mindenért a másik a hibás" gondolkodásmódra)