Kicsit necces helyzetbe kerültem azt hiszem. Múltkor a buszon egy csapat eléggé hangos volt egész úton (szerintem nem kell elmesélnem, hogy miket csináltak). (? )

Sok ember utazott a buszon, és mikor az egyik megállóhoz értünk, a cigányok elállták a leszállók útját. A buszsofőr is szólt nekik, hogy álljanak arrébb, de ők mozdulatlanok maradtak, és csak röhögtek. Erre én(hát ki más) idegességemben beszóltam nekik. Már egész úton bennem volt ez a feszültség, és akkor már nem tudtam türtőztetni magam, hát kijött belőlem. Erre szó nélkül félreálltak, utat engedve a leszállóknak. Mikor ők is leszálltak, az egyik rám nézett, és csak annyit mondott: "Még úgyis találkozunk." Hát mondanom sem kell, hogy teli lett a gatyám.

Legközelebb szerencsémre megint egy buszon utaztam velük. Gondoltam, ha most sincs semmi, akkor hagyom az egészet, nem idegesítem már magam ez miatt. Leszálláskor megint rám nézett az a gyerek, aki a múltkor azt mondta, és a kabátjából előcsúsztatott egy kisebb kést. Csak mutatóba, hogy lássam:S. Na akkor megállt bennem az ütő. Nem tudom mit csináljak. Nem is ismerem őket. Szóltam azóta pár ismerősömnek, de ők sem lehetnek velem mindig.

Mit lehet ilyenkor tenni?

(elnézést, hogy ide írom a kérdést, csak ezt nézik a legtöbben, és végül is, ha jobban belegondolunk erőszak is megfordulhatott abban az unintelligens fejében)

19L