Melyik volt az a könyv amelyiken a legtöbbet sírtál? Elmondod nagy vonalakban a történtét?

Jennifer Lauck: Napsugaram

Egy kislányról szól, akinek egy teljesen instabil családban kell felnőnie. Nincs, ami biztonságot adjon neki, nincs egyetlen állandó, igazi barátja. Szinte csak rossz dolgokat tapasztal meg, mindent egyedül kell véghezvinnie. Kegyetlenül elbánt vele az élet.

A kislány ápolja a beteg édesanyját, aki korábban egy gyönyörű, erős nő volt, most pedig egy hervadó virághoz hasonlít. Más nem igazán foglalkozik a nővel, a kislány apja ugyanis már másfele kacsingat...

Nem vagyok sírós, de... Ez meghatott...

[link]

Kramer kontra Kramer

- Billy, ugye tudod, hogy a mami is New Yorkban lakik?

– Igen.

– Szóval, amikor egy anya és egy apa elválik, néha vitatkozni szoktak arról, hogy melyiküknél lakjon a gyerekük, az anyánál vagy az apánál. No most van egy ember, aki nagyon-nagyon okos. Úgy hívják, hogy bíró. Ez a bíró nagyon sokat tud a válásokról, az anyákról, az apákról és a gyerekekről. Ő dönti el, hogy kinél lakjon a gyerek, mi lesz jobb neki.

– És miért dönti el?

– Hát, mert ez a feladata. Tudod, ő igen hatalmas ember.

– Olyan, mint az igazgató?

– Még az igazgatónál is nagyobb. Talárban ül egy nagy széken. Ez a bíró sokat gondolkodott rólunk, terólad meg énrólam meg a mamiról, és úgy döntött, hogy az lesz a legjobb, ha te ezután a maminál laksz. Én pedig nagyon szerencsés vagyok, mert ha a maminál fogsz is lakni, azért minden vasárnap meglátogathatlak.