Más is szokta ezt érezni?

Nem mindenkinek szól a kérdés, szóval a szittya ősmagyarokat most kérem, hogy kíméljenek meg a válaszaiktól, meg attól a szintű kommunikàciótól, hogy “akkor húzz innen a p*ba.” Inkább intelligens, értelmes emberek válaszai érdekelnek.

Nagyon gyakran érzem azt, hogy rossz helyre születtem, nem a nekem megfelelő helyre. Egyszerűen nem tudok azonosulni az “otthonommal”, sajnos, nem sajnos de ez van.

Nem tetszik semmi ebben az országban, más helyeket, nemzeteket annyira magaménak érzek, a nyelvet sem szeretem, bár ezt beszélem hiszen ezt tanultam meg a csalàdom körében születésem óta. De beszélek más nyelvet is azóta, és azokat annyival szebbnek, jobbnak tartom.

Gyerekkoromban is szinte mindig elvàgytam innen, külföldre akartam költözni. Ilyen megmagyarázhatatlanul. Nem szeretem ezt a helyet. Ennek semmi köze a politikához, bàr tény hogy az sem hozza meg jobban a kedvem hozzá.

Nem is tudom megmagyaràzni, olyan fura. Én nem is szívesen nevezem magam magyarnak, ha valaki megkérdezi honnan származom. A szokások, hagyományok sem tetszenek. Egyszerűen semmi, ami itt van. Semmi kötődést nem érzek Magyarország iránt.

Érezte/ érzi ezt más is?

(Nem megoldást keresek köszönöm, az van. Szimplán csak érdekel a dolog, hogy van-e ezzel így màs ember is. Orszàgtól függetlenül. Lehetsz magyar, aki itt él, magyar aki külföldön él már, külföldi aki itt él. Csak érdekel a téma. Köszi!

Amúgy van ez a dolog, hogy sokan hisznek abban, hogy ha gyereked lesz, akkor ő választ ki téged a szülőjének. Arra gondoltam esetleg, hogy lehet én “félre csúsztam”, nem a szüleimet (őket szeretem) illetően, de úgy értem valahogy ezt a leszületést illetően valahova máshova kellett volna tartozzak és a lelkem nem oda született, ahova kellett volna “eredetileg” neki.

Kicsit katyvasz, bocsi. De azért remélem lesz olyan, aki érti.