A törökök kivonulása után maradtak törökök Magyar Királyságban, akik magyar falvakban éltek?

Zömmel inkább városokban.

Találkoztam ilyen anyakönyvi bejegyzésekkel (Pannonhalma pl.).

Persze, hogy ezek etnikailag törökök voltak e, vagy ahogy helyesen Senior megjegyezte, más, pl. balkáni szláv etnikumúak, azt már nem lehet megmondani.

3.

A Török vezetéknév is utal erre. Amúgy meg 150 év alatt mégis hogy ne vegyültek volna az emberek? Még a 40 év szovjet megszállás alatt is rengeteg katona talált magának magyar lányt és alapított családot Magyarországon. Személy szerint kettő öreget ismertem, szüleim baráti köréből.

Akkoriban meg utazni is elég nehéz, veszélyes és költséges volt. Ha talált magának magyar lányt, egyszerűbb volt helyben maradni mint hazamenni törökbe.

Szóval rengetegen azért maradtak a kivonuláskor mert már otthont/családot teremtettek addigra.

Tetszik vagy nem, nagyon sokunkban csörgedezik török vér is többek között.

Nem teljesen így van. Azt kell megértened, hogy az ide érkező oszmán sereg csak kis része volt etnikailag török. Rigómező óta a Balkán legnagyobb része oszmán fennhatóság alatt állt, rengetegen tértek át a muszlim hitre és szolgálták így vagy úgy a Birodalmat. Sokan már az ötödik generációhoz tartoztak, akik ebbe a helyzetbe születtek, de csak kis mértékben nem keveredtek és nem a keveredés volt a jellemző. Népcsoportként tagozódtak be és pár generációval kesőbb már önként vettek részt az oszmán hadműveletekben, mert felfogták, hogy számukra ez előnyös.

A korabeli magyarok töröknek neveztek a hódító Oszmán Birodalmat, de ez egy egyszerűsítés, ők nem történészek voltak, nem jártak könyvtárba, nem volt internetük, annak nevezték őket, amit megértettek az eredetükből. Mire a Magyar Királyság határához értek, a XVI. század elején, a harcoló alakulatok többsége vegyes etnikumú volt, a Balkán és a Birodalom minden részéből. Ez a hadseregszervezési mód a "törökre" alapvetően jellemző volt. Nem lehet hibáztatni a korabeli embereket, hogy a hódítókat nem különböztette meg, hogy ez egyébként egy szerbül beszelő rác, csak annyi szamított, hogy az oszmán seregben szolgált, tehát "török". Vagyis a Török családnév nagyon kis arányban utal valódi török etnikai származásra. (Egyébként Szigetvár ostrománál is az úgynevezett törökök oszmán felsőbb utasítást végrehajtó többnyire rác etnikumú sereg volt.)

Na most, hogy miért téves a szovjet analógiád. Egyrészt, a korabeli Szovjetunió összlakosságanak 56%-a volt etnikailag orosz. Ahogy 1945-ben, ùgy 1956-ban is a felszabadító majd megszálló szovjet csapatok etnikai ödszetétele tükrözte az ország egészének arányait, vagyis a szovjetek mindkét esetben 44%-ban NEM orosz etnikumú katonakból álltak! Az majdnem a fele! Mi mégis egyszerűen leoroszoztuk az ukrán, kirgiz, üzbég, tatár, azeri stb. katonákat. Ugyanaz az egyszerűsítés, mint az oszmánok letöröközése. Nem hibáztatható ezért az egybites polgár, de ebből etnikai következtezeseket levonni abszolut tudomanytalan. A törtenettudomány pedig akkor tud helyes következtetéseket levonni, ha nem vélelmezesek, hanem forraskritika alá vetett tényekre alapoz.

A példád azért is jó a 6-os hozzászólásom alátámasztásara, mert tipikusan visszavetíti mai ismereteit a múltba és elvárja, hogy azok akkor is igazak legyenek. Miközben tudjuk, hogy a CCCP népességarányosan sorozta be a katonáit a hadseregbe a tagköztársaságokból, addig az oszmán hadseregszervezés jóval nagyobb arányban támaszkodott a korabban meghódított és iszlamizálódott lakosság szerepvállalására. Az elit alakulatok valóban Isztambulból indultak ha szultáni hadjaratról volt szó de útközben folyamatosan csatlakozott hozzájuk az etnikailag nem török csapatok sokasága. Mozgásukat segítette, hogy egy hadjárat előtt az útvonal mentén hadtáp letakatokat letesítettek jóelőre.

A másik dolog, a megszállás. A "török" megszállás nem úgy nézett ki, hogy minden faluba "török" katonákat szállásoltak be. Viszonylag kevés stratégiai ponton hoztak létre olyan támaszpontot, ahol szigorú védelem alatt, a városból lehetőleg nem kimozdulva élhettek Anatóliából betelepülő valódi törökök is. Ilyen helyeken bizonyíthatóan fellelhetők mecset és fürdő maradványok, de az elfoglalt terület mintegy 3000 emberlakta helyéből ezek száma nem volt 20!

Az adószedő portyákat, a kisebb várak őrhelyként való használatát pedig balkáni etnikumú oszmán szolgálatban álló kanonák látták el.

Persze őket ugyanúgy letöröközzük, mint ahogy a szovjeteket is leoroszozzuk. Ezek természetes emberi reakciók, de semmi közük a történeti valósághoz.

Ezzel semmiképp sem akarom azt mondani, hogy a Kárpát-medence lakosságába nem került anatóliai török vér, de a közvélekedéshez képest nagyságrendileg kisebb mértékben és ennek az az oka, hogy azok a "törökök" nem olyan törökök voltak, mint ahogy mi ma a kandalló mellett elképzeljük

8-t azért annyiban pontosítanám/árnyalnám, hogy az 1. esetben magát az államalakulatot is Török Birodalomnak (Császárságnak, Szultanátusnak) nevezzük, míg a 2. esetben a Szovjetuniót nem nevezzük Orosz Birodalomnak.

Így a kor embere (de akár a ma embere, urambocsá' történésze is) jogosabban nevezte/nevezi töröknek a Török birodalom hadseregében/államapparátusában szolgálókat, mint orosznak a Vörös Hadsereg katonáit.