Ha Egyiptom olyan fejlett volt, és olyan komoly történelme volt Afrikán belül, miért van az hogy Afrika többi része rettenetesen primitív törzsi életmódot folytatott a fehérek általi felfedezéséig?

Egyiptom a Nílus ajándéka. A többi afrikai folyó tele van zuhatagokkal, a Níluson is vagy egy pár; az egyiptomiak szerencséjére feljebb, és ahogy fejlődtek, úgy haladtak egyre feljebb. Aztán találkoztak más, délebbi civilizációkkal. Jártak Puntban is, amiről vitatkoztak is a történészek, hogy hol volt.

Cecelégy, álomkór, sárgaláz, gondolom mondanak ezek valamit. Abban a trópusi környezetben minden betegség jobban terjed. A partvonal tagolatlan, nem segíti a hajózást.

Afrika partvonala

Definiáld a primitívet :)

Az emberiség zöme még Magyarországon is gyakorlatilag a huszadik századig ugyanúgy élt, mint az ókorban.

A második évezred közepi nagy európai civilizációs ugrásig azok az afrikai közösségek, akik nem voltak elszigetelve, voltak olyan fejlettek, mint bárki más a világon. Folyamatos kölcsönhatásban voltak a környező közösségekkel és tanultak egymástól, Európa se lenne ott nélkül, ahol most van. Az, hogy ennyire elhúztunk a világtól többek között épp annak köszönhető, hogy a többiek erőforrásait is becsatornáztuk magunkhoz.

Egyiptomnak ott volt a Nílus, ami fejlett mezögazdaságot biztosított, másrészt a Földközi tenger, ami a kereskedelmet lehetövé tette.

Ebböl ök maguk meg tudtak élni, ha elkezdték volna szétosztogatni másoknak, akkor senkinek nem lett volna jobb, nekik meg tönkrement volna a jólétük.

Nem volt okuk, hogy fejlesszék a többi vidéket. Az állam gazdagodásának akkoriban két fő módja volt: élelmiszert termelni, és élelmiszert rabolni vagy venni.

Nagyban termelni csak a Nílus alsó részén tudtak, az áradásoknak köszönhetően. Venni vagy rabolni pedig nem volt kitől ott, ahol gyűjtögetésből éltek az emberek. De ha lett volna, a szállítás se lett volna egyszerű.

Ami területet tudtak, elfoglaltak, de a túl nagy terület összefogása, a közigazgatás biztosítása, lázadások leverése megoldhatatlan feladat lett volna akkoriban. A meglévő területekkel is probléma volt.

A többi népet meg igazából nem vették emberszámba, legfeljebb rabszolgának fogdosták őket.

De ez a többi kontinensen is így ment az ókorban. A civilizációk többnyire nem terjedtek ki még akkora területekre se, mint az egyiptomi.

1

Ja, csak eladták egymást rabszolgának. :D

#3

"Az emberiség zöme még Magyarországon is gyakorlatilag a huszadik századig ugyanúgy élt, mint az ókorban."

Ez azért borzasztóan hatásvadász kijelentés. Nyilvánvaló bárki előtt, hogy ez nem így van. Főleg nem vonható párhuzamba az afrikai törzsi élet az akár legszegényebb európai paraszti léttel.

Mert még utóbbi esetén sem igaz, hogy az emberek padlózatlan, ablak és zárható ajtó nélküli kunyhókban éltek, bármiféle bútorzat nélkül, és fák gyökerei közül kaparták ki a lárvákat megenni.

Nem pattintott kövekből készültek a szerszámaik, és nem vadásztak.

Hogy a kérdésre is válaszoljak:

Az egyiptomi civilizáció nem volt katonailag erős. Tartós hódításra sosem volt képes, sőt, gyakran még megvédeni sem magát. Az i.e. X. századtól pedig gyakorlatilag permanens vazallusi státuszban volt, folyamatosan idegen dinasztiák uralták.

tegnap 22:33

"Mert még utóbbi esetén sem igaz, hogy az emberek padlózatlan, ablak és zárható ajtó nélküli kunyhókban éltek, bármiféle bútorzat nélkül, és fák gyökerei közül kaparták ki a lárvákat megenni. Nem pattintott kövekből készültek a szerszámaik, és nem vadásztak."

Attól még nem lesz technológiailag érdemben fejlettebb az átlagember, hogy van ajtó a házán, kevered a fejlettséget a kultúrával, tipikus rasszistán eurocentrikus nézőpont.

A magyarországiak nagy része a 19. században is úgy élt még, ahogy az ókorban: hajnalban kimentek földet művelni a vaskorszaki eszközeikkel, amit termeltek maguknak, azt megették, a folyóból/kútból hozták a vizet, tűzzel világítottak, a földre sz*rtak, aztán 27 évesen meghaltak gümőkórban (valós statisztika).

A váltás a gépesítéssel jött be a 19. század során, addig nem volt érdemi fejlettségbeli különbség egy ókori afrikai földműves és egy 19. századi európai földműves között.