A világ tényleg a 2000es évektől számítva kezdett nagyon rossz irányba haladni elromlani?

Atyaég... Két világháború, két atombomba, számtalan népirtás, egy gazdasági világválság, milliók életét követelő kommunizmus, és szerinted a 20. században az emberek jobban szerették egymást.

És mi az, hogy nem tanultunk belőle? 1924-ben a világ már túl volt egy világháborún...

nem, a 70-es evek is eleg borzalmasak voltak, kosz, sar mindenhol, hideghaboru, fegyverkezesi hajsza, olajvalsag, aruhiany, lakashiany

a 80-as evekben ugyanez, allandoan fegyverkeztek, mar az urben is, Csernoboli atomrobbanas a Szovjetunioban (Ukrajnaban)

a 90-es evekben az atallas az uj gazdasagi rendszerre remalom volt, vagtatott az inflacio, tomeges munkanelkuliseg, elbizonytalanodas, kuwaiti valsag, a teve eloben kozvetitette az Obol haborut, delszlav valsag, nepirtas es etnikai tisztogatas a szomszedban

nem szerettuk jobban, csak a mult szenvedeseit az agy hamarabb torli a memoriabol, mint a szep emlekeket (kiveve ha valami kulonosen borzalmas dolog tortenik, pl. haborus vagy koncentracios taboros elmeny)

ez a "nosztalgia" erzesenek a magyarazata

aki a hireket olvassa, arra mindig rator az "itt a vilag vege" erzes, mindig valsag volt / van, bekeidoben is, nem volt ez regen sem maskepp

es mindig van valami, ami miatt tonkremegy az elet, regen a mozi, aztan a teve, most a mobiltelefonok es a kozossegi media miatt lesznek elhulyulve es idegbetegek a gyerekeink

az emberek viselkedese sem volt jobb regen, ugyanolyan ingerlekenyek es onzok voltunk, mint most

13

Nezd, lehet kulonbozo a velemenyunk. En a 70-es evekben szulettem, akkor biztosan nem bantak az emberek egymassal nagyobb szeretettel, es utana sem.

Fizikailag is gyotrobb volt az elet, mindent sokkal bonyolultabb volt megszerezni. Mindenhol allandoan hosszasan sorba kellett allni, tomeg volt es lokdosodes, mindenkinek elment a kedve az elettol, mire bevasarolt, mert nem volt eleg bolt. A strandon felorat alltak sorba egy pohar langyos sorert. A boltban, meg az orvosok a rendeloben ugy beszeltek az emberrel, mint a kutyaval (tudom, neha most is, de akkor sem volt jobb, ha nem volt az orvos ismeros). A vonatok olyan mocskosak es budosek voltak, hogy ma elhanynank magukat, nem lehetett Nyugatra utazni, csak a kivaltsagosoknak, neha. Nem voltak autopalyak, ketsavos foutakon kellett menni es elozgetni, rengeteg volt a baleset. A vasuti atjaroknal neha felorakra is megallt a forgalom, az utak mindenhol rossz minoseguek voltak, ugy razott a busz, hogy beszelgetni sem lehetett. Minket az ovodaban, iskolaban a 70-es eveben meg is vertek (nem gyakran, de igen, pedig tilos volt). Kotelezo sorkatonasag masfel-2 evig, elszakitva mindenkitol.

De mondjuk menjunk vissza a 30-as evek elejere, mielott a zsidouldozes kezdodott stb. Ha esetleg a kezedbe jut, Radnoti Miklos felesege irt naplot ezekbol az evekbol, csak maganak, oszinten. Mint budapesti, fiatal ertelmisegi no. Egyaltalan nem tudtak egymasra jobban szamitani az emberek, a csalad segitett (ha segitett) es egy-ket kedves ismeros. Mindenhol mashol ugyanugy mindenki csak magat nezte.

De elfogadom, ha neked mas emlekeid, tapasztalataid voltak, vegul is minden korban van valami jo is.

Kérdező, az a helyzet, hogy te a saját rossz tapasztalataidat vetíted ki a világra és idealizálod a múltat. Ez a kettő külön-külön is rossz hozzáállás, de együtt különösen.

Minden korszaknak megvoltak a maga előnyei és hátrányai, és ez alól a jelenlegi sem kivétel. Manapság is vannak olyan szoros emberi kötelékek, ahol a felek az életüket adnák a másikért.

(Kérlek, többet ne írj ilyen butaságot: "sokkal nyugodtabbak voltak a háborút leszámítva". Hihetetlen ízléstelen.)