Lenézőek, nem igazán befogadóak a nyugatiak (svédekről kérdezek itt) velünk keleti, közép-keleti emberekkel. Legalábbis ezt olvasom és hallom egyre több egyéntől. Ő szerintük "senkik" vagyunk nekik. Akkor is, ha az alábbiakat NEM viszik magukkal oda?

A senkik-et természetesen nem kell szó szerint érteni, de csak így fért ki a kérdés. Szegények, szegény munkások, ill. nem szimpatikusak a lengyelek, csehek, magyarok nekik - ilyesmi kifejezéseket használnak, akik a fentieket emlegetik.

Valószínűnek tartom, hogy okaik vannak a svédeknek, hogy így vélekednek rólunk.

Azonban akkor sem (túl) befogadóak/elfogadóak, ha az alábbi viselkedés-mintákat egyáltalán nem viszi az ember Svédországba magával? (Legyen az egy három-négy hetes utazás, legyen letelepedés.)

-Alaptalan kötekedés, másokat jobban-kevésbé lenézés.

-Orrfenntartás ("a magyar jobb mindenkinél" szemlélet).

-Káromkodás.

-Alkohol szeretet.

-Egyeseknek önmagukat másokra történő kéretlen és fárasztó rátukmálása.

-Nyelvismeret (hiánya), legfeljebb csupán angol nyelv, semmi államnyelv.

-Beilleszkedésre való törekvés hiánya.

Ha ilyen és hasonló dolgokat maga mögött hagy az utazó, vagy letelepedő, normálisan viselkedik a helyiekkel (vagy legalább igyekszik, hisz ott ő a vendég), előzékeny, önmagára (környezetére, ruháira) igényes és dolgos ember, akkor a közvélekedéssel ellentétben kialakulhat baráti, vagy legalább ismerősi kapcsolat magyar és svéd között idővel?