Magyarország a kommunizmus miatt volt ennyire lemaradva a nyugattól?

Reszben igen: a kommunizmus szegenyseggel jart, mivel a gazdasagi modell mukodeskeptelen volt, masreszt a szovjet blokk orszagait tudatosan elzartak a nyugati kulturatol.

Azert voltak a szocializmusnak korszakai: az, hogy teve 1 embernek volt az utcaban, az a televiziozas hajnalan volt, a 70-es evektol mar mindenkinek volt teveje es nem csak este volt musor. Vonalas telefon letezett, csak nehez volt hozzajutni, a gyerekek nem rongybabakkal es fajatekokkal jatszottak. Auto is volt, csak nem azok a markak, es mesek is voltak, csak nem azok, amelyek Amerikaban voltak. Mosogatogep Amerikaban is csak a 70-es eveben valt tomegesen elerhetove, es csak ott, Ny Europaban meg a 90-es evek elejen is luxuscikknek szamitott.

Masreszt szegenyseg nemcsak a kommunizmustol van, nagyon sok nagyon szegeny orszag van most is, ahol nincs kommunizmus. Amerika a II. vilaghaboru ota szuperhatalom, a leggazdagabb orszag, tehat mas, nem kommunista orszag szemeben is gazdag (volt).

Magyarorszag egyebkent soha nem volt a nyugattal egy fejlettsegi szinten a tortenelem soran. Tehat az ilyen "mikor erjuk utol Ausztriat?" kerdesek, bar nem lehetetlen, eleg naivak.

Az előző válasz elég pontos.

Kezdjük ott, hogy kommunizmus nálunk a Kádár-rendszerben nem volt, még az állampárt állítása szerint se. Szocializmus volt, állítólag.

Részben a szocializmus miatt nem költött az állam olyasmire, amit feleslegesnek tartottak.

Ehelyett pl. olyan egészségügyet csináltak, amilyenre most már csak nosztalgiával gondol vissza az ember. Nem volt ilyen, mint manapság, hogy végbélrák gyanúja esetén 7 hónap a várakozási idő tükrözésre. (Konkrét eset.) Akkoriban 2-3 hét volt a hosszú várakozási idő.

Abban az időben persze létezett a miénknél sokkal fejlettebb orvosi technika a nyugati világban, viszont ott ehhez nem mindenki jutott hozzá, csak a jómódúak, akik olyan drága betegbiztosítást fizettek, ami meghaladta egy átlagember keresetét, vagy éppen zsebből kipengették egy luxusautó árának megfelelő vizsgálat árát.

A '80-as években nálunk sokkal könnyebb volt vadiúj házhoz, lakáshoz jutni, mint manapság. Gondolom, ez se vita tárgya azok körében, akik nem jobboldali kiadványokból szerezték az információkat, hanem saját maguk látták. Amerikában még most is csak a nép harmada rendelkezik saját lakással, a többsége ennek is olyan faház, amit egy nagyobb szél elfúj.

A tévéműsorok Amerikában nem a fejlettség miatt voltak, hanem mert ezek segítségével reklámoztak dolgokat. Ha megnézed jelenleg pl. az RTL adót, ők is azért költenek bármilyen műsorra, hogy azokat a műsorokat megszakíthassák méregdrága reklámokkal.

A szocializmusban nagyjából annyit gyártottak mindenből, amennyire felvevőpiac volt, nem a dupláját, így nem igazán kellett reklámozni a termékeket, ebből adódóan nem volt senki, az államon kívül, aki tévéműsorokra költött. És az állam nem költött többet, mint nyugaton. Csak az volt a különbség, hogy itt mások (hirdető nagyvállalatok) nem pótoltak hozzá a költségekhez, nyugaton meg igen.

Itt is voltak műanyag és fém játékok, csak mások. És mivel nem magán multicégek gyártották őket, ezért nem maradt fenn az emlékük se. Ahogy a korabeli amerikai játékok 99,9%-ról még te se hallottál életedben sem.

A technikai eszközök azért voltak elterjedve Amerikában, mert a népet arra nevelték, hogy ami pénzt kerestek, azt ne gyűjtsék össze egy saját házra, hanem költsék el azonnal. Ha nincs elég pénzük, vegyenek fel hitelt, abból vegyék meg a cuccokat, aztán fizessenek életük végéig a bankoknak. (Azóta, ugye, nálunk se kell elmagyarázni ezt a jelenséget.)

És még, amivel igazából kezdeni kellett volna: Magyarország a világháború előtt is egy szegény ország volt. (Aki nem hiszi, olvassa Féja Géza, Szabó Zoltán, Veres Péter korabeli kiadású szociográfiáit. Igen megdöbbentőek azok számára, akik szerint jól éltek a magyar emberek a két világháború közt.) Szóval, ebből a helyzetből indultak a magyar életkörülmények '45-ben. Tehát utána se a lemaradás volt a lényeg, hanem a felzárkózás hiánya.

De ha Amerikát nézzük, anno ott se csak a keleti parti nagyvárosok voltak. A belső államok és a Deep South vidéki lakossága átlagosan semmivel nem élt jobban, mint a magyar emberek átlaga. Másként, de átlagában nem jobban. Voltak ugyan gazdagok is, de a mélyszegénységben élők aránya is sokkal magasabb volt, mint nálunk a Kádár-rendszerben. Kórházi kezelést - biztosítás hiányában - még a mai napig se kap az amerikai emberek jelentős része, ha nincsenek életveszélyben. 60 évvel ezelőtt még rosszabb volt az arány.

Van egy régi amerikai rajzom, csak most nem találom. Szerintem kb.'50-es évekbeli lehet (a stílusa alapján). Ez egy olyan reklám, ami arra akarja ránevelni az amerikai népet, hogy töröljék ki a s.ggüket sz.rás után. Ezt valahogy nem reklámozzák az amerikaiak... Pedig szerintem jól prezentálja az egyszerű amerikai nép kultúráját.

6. igen (5-os vagyok)

Tehat a sok TV csatorna, bulvarlap, magazin tul.keppen csak arra szolgal, hogy atadja a nezonek a reklamot ("reklamhordozo"). A reklamozo ceg adja a musorok / lapok keszitesehez a penzosszeget, annak fejeben, hogy olyan musor/ tartalom keszul, ami a musor, es igy a reklamok nezettseget biztositja. Amerikaban a tevemusorok, a filmek is "business", ez a szorakoztatoipar ("entertainment industry"), ahol csak akkor keszul el egy mozifilm, ha a befektett osszeg tobbszoros profittal megterul. Emiatt van, hogy az amerikai filmek tulnyomo tobbsege "kozonsegfilm" (gagyi), es a kapitalizmusban rengeteg szorakoztato regeny jelenik meg (ponyva), igazi szepirodalom keves, hiszen az nehezebben fogy es kevesebben vannak a irok. Igaz, hogy az amerikai konyvpiacon jelenleg megjeleno kemenyfedeles (elso kiadas) szorakoztato konyvek 80%-at sem tudjak eladni, visszakuldik a kiadonak. A szocializmusban (nem sirom vissza! 20 eves koromban lett vege) nem voltak a konyvesboltokban ponyvak, plane nem aranybetus, csili-vili szines, rozsaszin-sarga a noknek, fekete a ferfiaknak. Ezert volt az is, hogy a szocialista magyar, cseh, lengyel filmek nagyon hiresek voltak, mert az allam adta ra a penzt, es egy bizonyos hataron belul (amit mindenki ismert), a rendezo azt csinalt, amit muveszileg jonak latott. Nem baj, ha szorakoztato konyvet is lehet kapni, csak mondom, hogy akkor nem volt. Mivel a merce altalaban magasabbra volt teve, az emberek igyekeztek fejlodni es muvelodni, nagyobb tomegben. Es kicsit kenytelenek is voltak.

Ami az orvosi ellatast illeti: igy van, a szocializmusban nagyon jo volt az orvos / beteg arany, vagyis az 1000 fore eso orvosok es korhazi agyak szama. A korhazak kopottak voltak, es hianyzott a nyugati technika es sok gyogyszer, de varolista nem nagyon volt.

Nagyon jo volt a tarsadalmi mobilitas, ha valakinek alkalmi vasuti munkas volt az apja egy faluban, az edesanyja meg takaritono, siman lehetett belole orvos, de ha nem, akkor akár munka mellett szakmat tanulhatott es elindulhatott felfele, ha akart.

Ugyanakkor valoban el voltunk zarva a nyugati kulturatol, Nyugatra utazni korulmenyes volt es megfizethetetlen. Nyelveket nem beszeltek a emberek, az orosz kotelozo volt, gyakorlatilag nulla eredmenyeseggel tanitottak. A gazdasag sokszor hianygazdasag volt: neha hetekre eltunt a boltokbol az etolaj, a vecepapir, papirzsebkendo. Amit kapni lehetett (mondjuk a 80-as evek elott), nagyreszt rossz minosegu sampon, kremek, borotvapenge, butorok stb., es valoban nem volt annyira elterjedve pl. az automata mosogep. Az autok sokszor a szeteses hataran, az utak rossz minoseguek es veszelyesek, autopalya Pest mellett volt 60 km, egy a Balaton fele, egy Hatvanba. A tobbi nagyreszt ket savos, amin szembeforgalomban kellett elozni a kamionokat. Budapest es a Balaton kozott 1 db benzinkut, es ott tenyleg csak benzint arultak. Ha elterjedt, hogy benzinhiany lesz, az emberek televettek a kannakat, televettek a kadakat..., aztan persze, hogy benzinhiany lett!

Szoval rengeteget tudnek meselni. Mar nem emlekszem ilyenre, de a korabbi szocializmusban, meseltek a szuleim, a 70-es evek elejeig ugy tudtal tejet venni, ha hajnal 6-kor, amikor a helyi bolt nyitott, odamentel, 8-ra elfogyott (kiveve nehany nagyobb boltot az adott varosban, ha oda el tudtal kozlekedni napkozben...) Semmibol nem volt valasztek, mondjuk joghurtot egy gyar keszitett egy regioban, ket izben. Zoldseg-gyumolcs, csak aminek szezonja volt, nyar-osz szuper, telen csak alma volt es citrom, es ami áttelelt zoldseg: kaposzta, repa, krumpli, hagyma. Mindezzel egyutt, szerintem egeszsegesebben etkeztunk, mint az amerikaiak, mivel aminek szezonja volt, azt elraktak telre savanyusagnak, befottnek (a konzervgyarak, vagy akinek kertje volt, a sajatjat). Nem voltunk ehesek, legalabbis a nagy tobbseg, de nem ettunk akkora adagokat, hogy elhizzunk. 40 felett sok tulsulyos ember volt azert, (a sok feherszalonna nyersen elfogyasztva plusz rengeteg feherkenyer), de megiscsak igazi kajat ettunk.

A boltban kaphato ruhak, cipok borzalmasak voltak es alig volt valasztek. A ferfiak eleg apolatlanok voltak, nem jartak eleg gyakran fodraszhoz (nekik gyakrabban kell), nyaron izzadtak stb. Az emberek altalaban 20 eves korukig fiatalabbnak latszottak nyugati tarsaiktol, azutan viszont a szocialista tabor 10 evvel idosebbnek latszott, az arcok ranezesre komorak es faradtak voltak. A 80-as evek elejetol ez is jobb lett, es onnantol viszonylag sok nyugati arut lehetett is kapni.

Ami nagyon nagy kulonseg volt, az az, hogy a tarsadalom leggazdagabb es legszegenyebb retegei kozotti kulonbseg minimalis volt, tehat: nyaralas csak Bulgaria vagy a Balaton, de oda szinte mindenki el tudott menni, de csak oda). A lakotelepen egymas melletti lakasban elt a gyari raktaros es az orvos csaladja. Es minden orszagra igaz, hogy minel kisebb ez a kulonbseg, annal elgedettebbek az emberek. Vagyis Amerikaban, ahol ez a kulonbseg oriasi (talan csak Angliaban nagyobb), sokkal tobb a szorongas az emberekben es sokkal tobb a feszultseg. Es ezert vannak az eszak-europai orszagokban viszonylag jo allapotban a tarsadalmak, mert ez ott meg mindig eleg kicsi.

Ja, meg a "klimahoz" annyit, hogy egyreszt valoban nem voltak 35 fokkal melegebbek a nyarak Magyarorszagon, es ezek a hohullamok sem tartottak sokaig. Persze akkor jo lett volna, ha van, de azt sem tudtuk, mi az: volt ventillator, hideg zuhany, strand es kesz...

De ha megnezed a terkepet, szelessegi kort tekintve az USA sokkal delebbre van, mint altalaban hinnenk. Az eszaki, kanadai hatara kb. a szlovak-magyar hatarnak felel meg. Onnan csak delebbre lehetsz, a delebbi reszek Eszak-Afrikanak, Del-Torokorszagnak, Kozel-Keletnek felelnek meg. Arizona, Utah, Texas sivataggal van teli, de Missouri is Del-Spanyolorszag, ha jol emlekszem. Magyarorszagnak talan Pennsylvania felel meg, de meg az is delebbre van (megis egyre tobb embernek van klimaja nalunk is). Nemcsak a szelessegi kor hatarozza meg, hogy mennyire meleg van valahol, de megiscsak: Amerika egy viszonylag forro orszag. Afrikaban, Del-Europaban, Del-Amerikaban mashogy oldjak meg, ha nincs penzuk klimara (pl. delutan besotetitik a vastag falu kőházakat es alszanak).Tehat nem CSAK fejlettseg kerdese volt ez. Igaz, hogy mikozben a hazakat 40 fokrol 24 fokra hutik az amerikaiak, a ruhakat szaritogepben szaritjak, meg tobb energiat fogyasztva, es nem teregetnek ki a kertben.

7

Megint valós dolgokat írtál.

A boltról jut eszembe, a mai fiatalok biztos hihetetlennek fogják tartani:

Kb. a '80-as évek végéig szokás volt, hogy hajnalban ment a kiszállító tejesautó meg a kenyeresautó, és az akkor még zárva lévő boltok elé rekeszekben lerakták a tejet, tejterméket, kenyeret, péksüteményeket, a szállítólevelekkel. Aztán 6-kor vagy valamikor jöttek a bolt alkalmazottai, és bevitték az árut. Addig az ott volt, akár több órán keresztül is, és nem lopták el az emberek, még a cigányok se. Egyes helyeken szokás volt, hogy ha valaki ment dolgozni, és a bolt előtt haladt el, akkor kivett mondjuk két kiflit meg egy fél kakaót, és odatette az árát. És az se tűnt el. Nemrég több más településen felnőtt emberrel beszéltem ezekről a dolgokról, és náluk is ugyanígy ment. Falun és városban egyaránt.

A rendszerváltást közvetlenül megelőző években kezdték ellopkodni a cuccot, ezért szűnt meg ez a kiszállítási rendszer.

Nekem ez foltokban van meg, kicsit latom magam elott, hogy téli sotetben kint van a lada kifli, rekesz tej orizetlenul (es a friss kifli illata). Olyan koran en csak akkor voltam az utcan, amikor apukam a bolcsibe vitt. Valoban azzal fugghet ez is ossze, hogy a ket kifli / felliter tej nem volt draga, majdnem mindenki ki tudta fizetni, mert homogen volt a tarsadalom. Masreszt, ha valaki ellop egy lada tejet, azzal mit csinal? a sarokra nem allhatott ki vele, hogy felaron van, mindenki tudna, hogy lopta, azt is, hogy honnan! hiszen nem voltak vallalkozok, magan elelmiszerboltok.

Arra is emlekszem, amikor egyfele tej volt, vagyis felliteres meg egyliteres, es muanyag zacskókban árulták. Es az eladok (mit erdekli ot) neha fel meterrol dobaltak harmasaval a zacskokat a rekeszbol az onkiszolgalo tejespultba. Eleg volt egy zacskonak megrepedni, kifolyt a tej mindenhova (ez az esetek kb. 100%-ban bekovetkezett), megromlott, es minden zacsko tocsogott a budos romlott tejben. Ugy kellett kihalaszni, a testveremmel mindig azon hulyultunk, ha lekuldtek a boltba, hogy "halat fogunk a tejestobol". Zsenialis megoldasuk volt a boltoknak erre, hogy egy eleve koszos rongyot odaraktak a pult melle, amin "szepen" "le lehetett" torolni a tejeszacskot. Mert kulonben az osszes arut osszekente a kosarban es a szatyorban, marpedig a kilos kenyeret (egy ketkilosat vagtak kette, tehat a bele is latszott) egy 10 x 15 centis "csomagolopapirban" lehetett elvenni es a kosarba / szatyorba tenni. Igy is osszekente. Guszta volt. Nekem megvan az is a szemem elott, hogy a szuleim a csapnal lemossak a zacskos tejet, mielott a hutobe teszik.

Meg az is erdekes volt, hogy akkor nem ugy mentek az emberek hust venni, hogy veszek csirkemellet vagy serteskarajt, mert ezt vagy azt akarok fozni. Hanem bementek a henteshez, es ami nagyjabol ehetoen frissnek latszott (altalaban 1 dolog, a tobbi 30 dekas egeszben megbarnult, megkemenyedett cafat), abbol vettek. Es azt foztek, amit "kaptak" ("kaptam csirkemajat, kaptam szep combot"). Es minden boltban oriasi tomeg es sor volt mindig. Ahol valamit lehetett kapni, ott tomeg volt, lokdosodes es kapkodas.

A banan mitoszhoz: tenyleg nem volt. Narancsot majdnem minden evben lehetett kapni, altalaban karacsony tajan, egyszer-ketszer. De banan, az ugy volt, hogy megtudtad, hogy van, ez is csakis telen, bealltal a sorba, es ha a szallitmany elfogyott, annyi volt es kesz. Az volt az oka, hogy a banant logisztikailag nehez szallitani, nagyon gyorsan romlik, messzirol kell exportalni, es a szocialista orszagokban nem volt erre infrastruktura. Ha valamit repulogeppel exportalni tudtak, arra a kapacitasra luxus lett volna a banan, es ha kerult is az orszagba, az nagyreszt mar Pesten maradt (videki nagyvarosban nottem fel). Hogy banan rendszeresen van a zoldsegesnel - erre olyan 90-tol emlekszem.

Volt az un. "pult aloli" rendszer. Ha egy boltba teliszalami, (banan), nyugati golyos deozodor, szines teve, radiros ceruza, Donalds rago, pamutzokni, barmi hianycikk erkezett, akkor az eladok vagy csak egy kis reszet raktak ki, vagy semennyit. Hazavittek maguknak, es ami maradt, azt elosztogattak az ismerosoknek, a masodunokatestverektol kezdve az also szomszedig. Alkalomadtan visszakaptak a szivesseget, ha a szomszed orvosi asszisztens volt, akkor le lehetett vinni a korhazi leletet, hogy olvassa el es magyarazza meg, mi van odairva latinul, mi a baja (amit az orvosok nem szivesen mondtak el reszletesen, tisztelet a kivetelnek). Vagy ha a gyerek napkozistanarnoje kapott szep hust pult alol, az is meghálálta... Emlekszem olyanra, hogy kaptam valamit a szomszed nenitol, aki azt mondta, ezt nagyon becsuld meg, ilyet csak pult alol lehet kapni!

Egyebkent igaz az, hogy ha egy orszag ugy szegeny, mint mi akkor, olyankor amijuk van az embereknek, azt szivesebben szetosztjak egymas kozt, es segitettek az emberek egymasnak jobban. Amikor nem a penz, hanem a hozzajutas volt a kerdes.

Ha valaki veletlenul Napoleon konyakhoz vagy dobozos sorhoz jutott, akkor az ures uveget vagy dobozt nemritkan kirakta lakasdisznek a polcra. Ezen ma mar nem tudom, hogy nevessek-e vagy sirjak... hat igy.

Akit erdekel, volt egy csehszlovak sorozat a 70-es evek kozepen, "Nok a pult mogott", ami egy pragai elelmiszerboltban jatszodott. Sajnos, az aruvalasztek nagyon kozmetikazva volt, gyakorlatilag sehol nem lehetett annyi mindent kapni a kelet blokkban. Az eladok egy muanyagbol gyartott filmgyari kellek ementali sajtgurigaval rohangaltak, gyonyoru "husok", sonkak, roskadoztak a pultok a banantol, a kenyer sosem fogyott el, lazac, kaviar, pezsgo a csemegepultnal, szoval propaganda volt. Allitolag a csehszlovak haziasszonyokat nagyon felingerelte. En nem-konzerv ananaszt 1990 utan tartottam a kezemben, az a sajtvalasztek is inkabb 1990 utan volt. Azert erdemes belenezni, igy is elegge szocialista:

https://www.youtube.com/watch?v=PySGiAfSSd4