Milyen ezekhez hasonló "szóképeket" ismertek a biszexuálisok megjelölésére?
Egyik sem a biszexuálisokra lett kitalálva, senkinek nem az jut az eszébe. Szerintem elég rá a szó, nem kellenek szóképek. A szexuális hovatartozás mindenkinek a magánügye.
A heteronál: egy kapura játszik? Ez elég félreérthető. Ugyanis a hetero is játszhat több kapura, ha úgy tetszik, több nőre/férfira.
Akkor mégis mi jut az emberek eszébe erről?
Persze, önmagukban nem. Nagyrészt a szövegkörnyezettől függ, de ez nagyon sok mindenre igaz.
"Szerintem elég rá a szó, nem kellenek szóképek."
Akkor te az ebédlőasztalnál is azt mondod, hogy bocs, el kell mennem sz@rni, ahelyett, hogy mondjuk hív a természet?
Nem hinném.
"A szexuális hovatartozás mindenkinek a magánügye."
Mondta bárki is az ellenkezőjét?
"A heteronál: egy kapura játszik? Ez elég félreérthető. Ugyanis a hetero is játszhat több kapura, ha úgy tetszik, több nőre/férfira."
Félreérted.
Ugyebár egy pályán (itt értelemszerűen focipályáról van szó, bár kézilabda pálya is lehet, vagy hokipálya) két kapu van. Az allegória úgy áll, hogy a férfiak és a nők "küzdenek" egymás ellen.
Vagyis a hetero csak egy kapura játszik, mert a saját "társai kapujára" nem hajt rá.
De a biszexuális igen.
Meg lényegében a homoszexuálisok is "egy kapura játszanak", csak ők a "másik csapatban" játszanak, mint ahogy gondolnád elsőre.
Ezt is szokták mondani, ha ráhajtasz egy csajra, de kiderül, hogy ő leszbi, akkor szokták rá mondani, hogy rossz csapatban játszik. Vagy ilyesmi.
Nem bántásból mondom, de ha nem érted a dolgot, akkor miért válaszolsz?
Nagyon is értem a kérdést.
Csak valószínűleg kulturális és korbeli különbség lehet köztünk, ami miatt úgy sem jutnánk dűlőre.
Az ebédlőasztalos példádra:
amikor "más" dolgom akad, nem mondok semmit. Csak elnézést kérek az asztalnál lévőktől (azért, mert megbontom az asztalt), felállok, elvégzem az elvégzendőt, visszamegyek, de semmilyen szóval, mondattal nem zökkentem ki őket a beszélgetésből, nem is emlékeztetve őket, hogy hová mentem. Bizonyos körökben ez így szokás.
Ha társaságban biszexuális emberről beszélünk, ebben a kifejezésben nincsen semmi kivetnivaló, nem kell helyette mást használni.
A te szóképeid alkalmasak lehetnek ennek a meghatározására, talán még találóak is. Csak nincs értelmük szerintem.
"Csak valószínűleg kulturális és korbeli különbség lehet köztünk, ami miatt úgy sem jutnánk dűlőre. "
Az meglehet.
"amikor "más" dolgom akad, nem mondok semmit. Csak elnézést kérek az asztalnál lévőktől (azért, mert megbontom az asztalt), felállok, elvégzem az elvégzendőt, visszamegyek, de semmilyen szóval, mondattal nem zökkentem ki őket a beszélgetésből, nem is emlékeztetve őket, hogy hová mentem. Bizonyos körökben ez így szokás. "
Így is lehet.
De a mai világban szerintem ilyen esetekben 99%-ban rákérdeznek, hogy hova mégy, vagy hol voltál.
Lehet, hogy neveletlenség, de akkor a társadalom nagy része neveletlen.
Erre találták ki az ilyeneket, hogy "elvégeztem a dolgomat", elmentem oda "ahova még a király is gyalog jár", vagy apukám szokta mondani, hogy a "döntetlenben" voltam (mert ugye a WC-t középületekben néha 00 számmal jelölik, ami ugye hasonlít sporteseményeken a 0:0 álláshoz).
"Ha társaságban biszexuális emberről beszélünk, ebben a kifejezésben nincsen semmi kivetnivaló, nem kell helyette mást használni. "
Az igaz. De mondjuk ha valamiről (vagy valakiről) folyamatosan beszélsz, akkor nem mondod ki folyton, hanem szinonimákat használsz rá, hogy változatosabb legyen.
Pl. egy regényben is, ha valakiről beszélünk, akkor nem írják ki mindig a nevét, amikor szükséges megjelölni, hogy kiről van szó, hanem olyanokat használnak, mint pl. a férfi, a kisebbik testvér, az ügyvéd, vagy pl. XY fia (ha a szövegkörnyezetbe így bele illik). De a különböző szexuális orientációkra nem nagyon vannak (szalonképes) szinonimák.
"A te szóképeid alkalmasak lehetnek ennek a meghatározására, talán még találóak is. Csak nincs értelmük szerintem."
Szerintem meg vannak.
Vannak olyan dolgok, amiket bizonyos környezetben túl profán lenne kimondani. (Még akkor is, ha egyébként nem lenne illetlen.)
Jelenkori példa most nem jut eszembe, de mondjuk egy XIX. századi angol arisztokrata fogadásán ha az egyik nemes azt ecseteli a másiknak, hogy milyen szép az a nő (mai, "szleng" szóhasználattal: de megdugnám, de mondjuk ez már olyan, amit tényleg nem illik kimondani) és a másik finoman a tudtára akarja hozni, hogy a nő férjnél van, akkor nagyon ritkán mondja ki ezt nyíltan, mert azzal zavarba hozná a másikat, csak azt mondja, hogy "de sajnos már foglalt", vagy hasonló. Vagy ha leszbikus (ami akkoriban nem volt gyakori, de azért előfordulhatott), akkor ezt nem mondja ki nyíltan (annak ellenére, hogy az illemszabály egyáltalán nem tiltja), csak finoman utal rá, hogy "nem vagytok egy súlycsoportban", vagy tudom is én.
Tudod, nagyon egyhangúak lennének a beszélgetések, ha nem használnák szinonimákat. Mert te ezzel kb. azt mondod, hogy a szinonimák használata értelmetlen.
Mert nem csak az a szinonima, ha más szóval fejezel ki valamit (pl. nő/hölgy, férfi/úr), hanem az is, ha körülírod (pl. a Buckhingem-kastély/az egykori herceg (aki a szövegkörnyezetből egyértelműen csak Buckhingem lehet) otthona/a királyi palota/az inpozáns épület.
Utolsó gondolatodra reagálva:
Túlságosan leegyszerűsíted a dolgot. Nincs olyan, hogy fekete vagy fehér. Vannak dolgok, amikre használunk szinonimákat, vannak, amikre nem. Az eredeti kérdésedben nem szinonimák szerepelnek, a szinonimák a szóhelyettesítő hasonló szavak, és nem amolyan hasonlat-félék.
Tehát átestünk a ló túlsó oldalára.
Max. fegyelmezetlen gyerektől kérdezik meg az ebédlőasztalnál, hogy hová megy. Alapvetően nem illik megkérdezni.
"Túlságosan leegyszerűsíted a dolgot. Nincs olyan, hogy fekete vagy fehér. Vannak dolgok, amikre használunk szinonimákat, vannak, amikre nem. Az eredeti kérdésedben nem szinonimák szerepelnek"
Erre így egyben mondanám, hogy igen, vannak amikre nincsenek szinonimák (pl. a biszexuális is ilyen). Ezekre használunk "szóképeket", körülírást, hogy ne kelljen mindig ugyanazt kimondani.
"Max. fegyelmezetlen gyerektől kérdezik meg az ebédlőasztalnál, hogy hová megy. Alapvetően nem illik megkérdezni."
Ha nem vetted volna észre, már rég nem olyan világban élünk, ahol érdekelné az embereket, hogy mi illik és mi nem.
Legalábbis ilyen téren.
És ezt nem sértésből mondom, hanem mert ez az igazság.
Irigyellek, ha nálatok ez még így megy, de sajnos én még ilyennel nem találkoztam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!