Ugyanúgy viselkedsz a gazdag barátaiddal, mint a kevésbé jómódúakkal?

Az életem első harminc évét átlagos anyagi körülmények jellemezték, mondjuk az alsó középosztályhoz tartoztam. Két évvel ezelőtt viszont úgy alakult a munkám, hogy hirtelen, de "tartósan" igazán gazdag lettem. Egy éven belül a barátaim kezdtek elmaradozni, mostanra teljesen eltűntek mellőlem, pedig nem vettem fel sztárallűröket, nem dicsekedtem. Tény, hogy lecseréltem a kínai ruháim-cipőim jó minőségű, elegánsabb holmikra, és kéthavonta elutazom valahová egy-egy hosszú hétvégére, de ennyi, máskülönben ugyanolyan vagyok. Senki nem is panaszkodott, hogy esetleg megbántottam volna, vagy akármi, mégsem maradtak mellettem a barátaim. Ha felhívok bárkit, akkor nagyon jókat beszélgetünk, de valahogy soha nem érnek rá találkozni velem, mintha leprás lennék... Szerintetek miért csinálják ezt? Csak úgy érdekességként említem, hogy a párom ugyanígy járt, az ő barátai sem jönnek hozzánk többé, pedig bizonyisten nem lettünk sznobok, arrogánsak, nem dicsekszünk a dolgainkkal, de akkor mi bajuk van az embereknek azzal, hogy kemény munka árán kiemelkedtünk a szegénységből? Ha valamelyikőtök barátja/barátnője meggazdagodna, az titeket zavarna? Ha igen, miért? Segítsetek megérteni, mert valahogy vissza akarom szerezni ezeket a sokéves barátságokat.