Miért hiszik az emberek, hogy a drága dolgok értékállók is egyben?

Egy ritka bélyeg vagy akár pénz azért értékes, mert ritka és nincs belőle sok a világon, van olyan amiből csak 1-2 van az egész világon, de vannak ilyen kocsik is.

Ha valakinek van egy ritka sportkocsija, amiből csak max 5 db készült akkor annak azt mondod, hogy nem ér semmit a kocsija? Önmagától attól értékes, hogy csak bizonyos darab van belőle és abból 1 a tiéd lett!

Amúgy, amit mondasz a pénzre is ráhúzható, az is csak addig ér valamit, amíg hisznek benne, mert önmagában a pénz csak egy értéktelen papírfecni.

12. Ebben az esetben azért nem ér semmit a képed, mert nem ritkaság!

Az igaz, hogy csak 1 van belőle, de mindenki tud festeni mindenféle képet, ezért ez nem ritka és egyedi, nem köthető semmihez csak hozzád te meg egy no name valaki vagy a fotelból.

De egy ismert festő képe már sokat ér.

"Egy ritka bélyeg értékes? Miért?"

Mert sok penzt adnak erte. De hogy ne ragadjunk le a belyegeknel, egy festmenynek, szobornak sincs sok hasznalati erteke, megis olykor dollarmilliokat adnak ertuk. Mindennek annyi a penzben kifejezett erteke, amennyi penzt megadnak erte. Ilyen egyszeru a dolog.

> Miért hiszik az emberek, hogy a drága dolgok értékállók is egyben?

Van, ami pillanatnyi okok miatt drága. Mondjuk karácsony előtt drága a fenyőfa, de karácsony másnapján aligha fogod tudni eladni még féláron sem. Miért? Az árakat a kereslet–kínálat viszony határozza meg, és karácsony másnapjára az addigi nagy kereslet fenyőfára hirtelen minimálisra esik vissza.

Ha valami nem ilyen ideiglenes ok miatt drága, akkor nyilván észszerű azt gondolni, hogy ha nem következik be valami radikális változás, akkor a jövőben pont ugyanazon okok miatt lesz ugyanaz továbbra is drága.

> Egy ritka bélyeg értékes? Miért?

> Mire jó? El lehet vele küldeni egy levelet? Talán még azt sem.

Nem feltétlenül kell valamire is jónak lennie. Ott az arany. Nem éppen kemény fém. Oké, jól vezeti az áramot, de nyilván nem ez adja a pénzbeli értékét. Szép is, de azért nem nagyságrendekkel szebb, mint mondjuk a sárgaréz vagy az ezüst, mégis nagyságrendekkel drágább. Miért? Megint a kereslet–kínálat viszony a lényeg. Ha adott áron többet vennének, mint amennyit eladni szándékoznak, akkor az nyilván az ár emelkedéséhez tud vezetni.

Fordítva is igaz a dolog. A levegő ugyan nagyon is használható valamire, ha valaki nem jutna hozzá, bármilyen magas árat megadna érte, de a levegő nemhogy olcsó, hanem ingyen van. Miért? Megint a kereslet–kínálat, a levegőből a természet akkora túlkínálatot nyújt, ami mellett filléres áron sincs rá további kereslet.

> Nincs valódi értéke, csak a hit, hogy értékes.

Egy meg nagyjából mindennel kapcsolatban igaz. Persze itt szét kell választani a – keressünk két másik szót rá – a dolgok árát és a dolgok hasznosságát. Egy processzornak van önmaga jogán és pénzbeli értéke, mivel hasznos. Egyrészt te magad nem tudod előállítani, viszont a birtokában további olyan értékes, illetve hasznos fizikai vagy szellemi termékek előállítására leszel képes, amire a processzor nélkül nem, vagy sokkal nehezebben, sokkal több idő, energia, munka árán. De ugyanez igaz kvázi az összes használati tárgyra.

De az ár az más. Ahogy láttuk attól, hogy valami roppant mód hasznos és szükséges, nem biztos, hogy egyben drága is. És attól, hogy drága, nem feltétlenül önmaga jogán ér annyit. Egy ingatlan hasznos és drága? Jelenleg igen. De lehet idővel akár hasznos és olcsó is. Persze nem számítunk erre, lévén a jövőben valószínűleg pont azért lesz drága, amiért ma is az, meg harminc éve is az volt. A gyémánt drága? Jelenleg igen, de tényleg csak azért, mert van az a közös mítoszunk, hogy a gyémánt drága. De a zsebedben lévő bankjegyek és érmék értéke is ilyen. Nem önmagukban van értékük, hanem a közös mítosz miatt, hogy az más, hasznos és/vagy drága dolgokra cserélhető. A folyószámlád egyenlegét reprezentáló bitek is ilyenek.

A kérdés nem is ez, hanem az, hogy észszerű-e azt feltételezned, hogy ami most drága, az esetleg a jövőben még drágább is lesz. Nagyon sok olyan dolog van, aminél észszerű ezt feltételezni és tényleg kiállja az értékállóság az idő próbáját. Meg persze van egy csomó dolog, aminél meg ez nem jön be. De sok olyan dolog, amit sokan tartanak értékállónak, az az előbbi kategóriába esik.

> Ha egy nap senki nem hisz benne, értékét veszti.

Így van, de kérdés, hogy észszerű-e erre számítani, illetve észszerű-e arra számítani, hogy ez nem következik be.

> Festek holnap egy képet. Adsz érte 10milliot? 🤔

> Garantáltan csak ez az egy darab létezik belőle, és nem is reprodukalhato.

Megint csak a kínálat oldaláról fogjuk meg a dolgot. A kereslet–kínálat viszonya számít. Csak egyetlen egy van a festményedből? Remek, csak ez pont eggyel több, mint amennyi kereslet van rá. Egy Picasso festményből is csak egy van. A kínálat ugyanannyi. Mármint mennyiségben, mert valószínű egy Picasso festménynek a nem anyagi, esztétikai értéke is magasabb. De nem ettől fog milliókba kerülni, hanem az, hogy ebből fakadóan milliók vannak, akik adnának érte pénzt, ha birtokolhatnák, ezrek vannak, akik igen sok pénzt adnának érte, és egy ember van, aki annyit adna érte, amennyiért az aukción elkelt. Picassora van komoly és erős kereslet, az általad festett képre meg – hacsak nem vagy tehetséges festőművész – nagy valószínűséggel nincs.