Hogyan lehet valakit entnazifizierenezni ?

Jó kérdés! Hadd válaszoljak meg egy ennél általánosabb kérdést: "Hogyan lehet valakinek a megkövült nézeteit meglazítani?"

Íme a módszer.

Gondolkodj el ezen a lehetőségen: Minden nézet, elmélet, teória, életszemlélet, életfilozófia, elgondolás, elképzelés stb. valójában(!) illúzió.

Miért? Nos, van a valóság. Az olyan, amilyen, nem? A valóság az az, ami van, a valóság egységes, egészleges, teljes. Ha létrehozol egy koncepciót, azzal kettéválasztod a valóságot. Vegyük az "alma" koncepcióját. A valóság egyik része "alma", a másik része "nem alma". Sok koncepció "másik részének" külön neve is van, ezt hívjuk ellentétnek, pl. igaz-hamis.

Azzal, hogy a valóságot kettévágtuk, már csak a valóság egy részére hivatkozunk, és elfeledkezünk a másik részről, vagy ha el is nevezzük a másik részt, akkor is úgy gondoljuk, az ellentétek kizárják egymást. Ez tévedés, hiszen a valóság egységes, teljes, tehát még az igaz-hamis ellentét is megtévesztő, hiszen amit igaznak tartok, más embernek / más kontextusban, más feltételek között / más időpillanatban stb. hamis lehet. (A tudomány az "igaz"-at úgy használja, hogy "a valóságnak megfelelő". De ez felvet néhány kérdést, ugyanis mindannyian máshogy érzékeljük a valóságot, mindannyian a saját szubjektív valóságunkban élünk. Melyikünk valósága az igazi? Természetesen egyikünké sem, és mindegyikünké.) Ezért hívok minden elképzelést illúziónak, mert amint gondolatba / szavakba foglalok valamit, feldaraboltam a valóságot, már nem a valóságról magáról beszélek. A valóságot ezek szerint igazán(!) nem lehet szavakkal leírni. Csak utalni lehet rá, mint ahogy most teszem, amikor a "valóság" szót leírom.

Ezt használhatod, ha valaki a nacionalizmus eszméjét tartja igaznak. Mivel minden elképzelés illuzorikus jellegű, ez is. Az egyetlen igazság az egyetlen létező valóság.

Konkrétabban ugye a nacionalisták a "náció" koncepcióját veszik alapul, azzal dolgoznak. De mint minden koncepció, ez is illúzió. Mondhatjuk, hogy léteznek nációk, de ezzel kettévágjuk a valóságot. "Mi" versus "Ők". A valóság az, hogy nem vagyunk elválasztva. Valóban, úgy tűnhet, hogy léteznek nációk, mert egy "náción" belül az emberek hasonló dolgokat csinálnak, esetleg hasonlóképpen gondolkoznak, vagy hasonlóképpen néznek ki. De ez a hasonlóság felszínes, illuzorikus. Senki sem csinálja pontosan(!) ugyanazt, senki sem néz ki / gondolkozik pontosan(!) ugyanúgy, mint egy másik ember. A hasonlóság megtéveszthet minket, és azt gondolhatjuk, hogy ezek az emberek összetartoznak, míg mások nem tartoznak hozzájuk. Ez tévedés, hiszen minden és mindenki a valósághoz tartozik, nincs kivétel.

De ez azt is jelenti, hogy a "nacionalizmus" ellentétei (anti-nacionalizmus / internacionalizmus / globalizmus / imperializmus / liberalizmus, sokféle ellentéte lehet, attól függően, hogy definiálod, lásd: [link] ) ugyanúgy illúziók. Téved, aki úgy gondolja, egyszer csak rálelünk a tökéletes rendszerre, ami a tökéletes eszmén alapszik. A tökéletes rendszer a rendszer hiánya, a tökéletes eszme az eszme hiánya, és ezzel nem az anarchizmusra utalok, hiszen az is egy elképzelés. Az egyetlen tökéletesre, a szétbontatlan, egészleges valóságra utalok.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem érdemes gondolkodni, beszélni, koncepciókat, elméleteket használni, azokról vitatkozni, azokat létrehozni.

Ez azt jelenti, hogy érdemes észben tartani, hogy minden a valóságról alkotott elképzelés eltávolít minket a valóságtól.

Ez azt jelenti, hogy egy nézet sem tökéletes, mert egy sem maga a valóság.

Ez azt jelenti, hogy a mindennapi életben tökéletlen eszmékkel dolgozunk, és amíg csak eszmékkel dolgozunk, ez így van rendjén, mi több, nem lehet máshogy.

Ha ezt megérti az ember, egyetlen eszmét / elképzelést sem vesz halálosan komolyan, mi több, jót nevet rajtuk. De eljátszogat velük, mert játszani jó. Baj csakis akkor keletkezik, ha a játékot túl komolyan vesszük.

Mit gondolsz erről? :-)

Tudod használni?