Miért veszik sokan furán hogy élőben nem vagyok vevő a small talkra és gyorsan letudnám a kontaktot?

nem falu a környezet hanem tizenezres kisváros, mégis meglep sokakat ha a hogy vagy-ra csak egy köszönöm jól, vagy megvagyokkal reagálok boltos vagy utcás összefutásokkor, és lendületből indulnék is tovább. elvárnák hogy továbbvigyem, szót váltsunk. én pedig nem fogok. meglepett tekinteteket kapok állandóan. és néhányan akik kíváncsibbak állandóan azzal folytatják hogy dolgozok-e, mit dolgozok, ez a másik elkerülhetetlen kérdés. kötelezően elvárt a korosztályomnál hogy munkája legyen, párja legyen, lehetőleg önállóan külön éljen, jameg jogsi-kocsi, aztán ha valaki eltér ezektől akkor ő lesz a nagy különc még ilyen nagyobb közegben is