Ateisták! El tdjátok fogadni a szeretetet önmagában is valós; létező dologként? Mint mondjk nem biokémiai folyamatok, hanem, mint energia, jelenség, megnyilvánuló dolog önmagában is?

Ha úgy képzeled, hogy a szeretet valami kívülről irányított dolog, ami nem a biológiából és az agysejtek működéséből következik, ahhoz az kell, hogy valami külső hatás okozza.

Ha ez a hatás a mi világunkban lenne, akkor nyomon tudnánk követni: honnan indul, és milyen úton jut el az agysejtekhez. Akkor ez egy ismert folyamat lenne, benne lenne a tankönyvekben.

Ha viszont NEM a mi világunkból érkezne, akkor is tudnánk követni azt a részét, ami a mi világunkban megy. Tehát akkor azt látnánk, hogy a semmiből megjelenik valamiféle energia, ami beleszól a sejtek viselkedésébe.

Márpedig ilyet nem látunk! Az energiamegmaradás az egyik legerősebb törvény, még sose láttuk sérülni!

A sejtek pedig akkorák a legkisebb vizsgálható dologhoz képest, mint a bálnák hozzánk képest. Ki van zárva, hogy ha létezik ilyen hatás, akkor nem vesszük észre!