Az ősmagyarok és a jenyiszeji kirgizek (nem a mai kirgizek!) rokonok voltak?

Igen, nagy keveredés ment ott mindig is, ami még mindíg megy.

Jeniszeji, szamojéd, türk, mongol, tunguz keveredés. Jellemzően tadarnak/tatarnak hívja magát több különböző nép.

A nyelvváltás is élő folyamat most is. Most főleg türkre váltanak.

[link]

Hongoràj: Hákásszia régi neve.

Hákász: jeniszeji kirgizek mostani neve.

És oroszra valtanak persz, a közelmúlti türkre váltásnál jelentősebb mértékben.

A jeniszeji kirgizek leszármazottjainak a hakaszok mellett a csulimokat (csulimi tatár), sorokat (seregesi tatár), fuyu kirgizeket (30 éve mandzsuriába telepitettek). Tágabb értelemben fajilag, de mar nem nyelvileg az ujgurok is. Mivel szintén a Jeniszej/Abakan/Csulim/Szaján vidékéről származnak, de nyelvet váltottak csagatáj nyelvre, ami mai az üzbég és a ujgur nyelvvé fejlődött és egy másik türk nyelvcsalád. A jeniszeji eredeti szibériai türk nyelvét már csak a jugurok beszélik. De azoknak is csak egy része, mert a másik részük mongol nyelvre váltott. Ezen az ősi jeniszeji ujgur vonalon közelebbi rokonaink a többi szibériai vagy sztyeppei néphez kepest a mai ujgurok. Ami nyelvileg, hitvilágban mar nem mutatható ki, de néprajzilag mindenképpen (motívumok, dallamok hasonlósága).

A nyelvváltás tehát viszonylag gyakori jelenség Szibériában. A mai Jeniszej vidéki türk népek, fajilag, eredetben nagyon változatosak. De az egyes ottmaradt proto-ugor néptöredékek leszármazottjai mai ott élnek hákászként, csulimként, sorként, kumandinként Hongoráj ősi földjén (főleg a sorok).

Az ősmagyarok és a jenyiszeji kirgizek (nem a mai kirgizek!) rokonok voltak?

---------------

Nem, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv.