Mi a véleményetek temetkezés esetén a csend tornyairól?

A zoroasztriánus vallásban ez a legáltalánosabb temetkezési szokás. Zoroaszter (Zarathusztra) ezt jelölte meg ideálisnak.

Az egész azzal kezdődik, hogy a család épít egy hatalmas tornyot, ami lefele és felfelé is terjed. Belülről és kívülről is általában kidíszítik. Az egészet egyébként sokszor gyönyörű helyekre építik, vannak egyszerűen mesébe illő temetők is, ahogy ilyen tornyok állnak, körülötte pedig természet, virágok, esetleg folyó stb. Ha valaki meghal a családból, akkor a család egy templomban, vagy ma már néha ravatalozóban felöltöztetik, szépen letakargatják a halottat, majd elbúcsúznak tőle. Ezt követően egy máguspap előkészíti az elhunytat a temetésre, ez egészen pontosan egy egyszerű lepelbe történő bebugyolálás, esetleg egy fedél nélküli fakoporsó. A család bent marad a templomban, amíg a mágus elviszi a tetemet a csend tornyába, ahova aztán bezárja. Tehát a család nem látja az egészet. Utána a torony körül imádkoznak egyet, majd hazamennek megemlékezni. A testet hagyják, hogy lebomoljon, keselyűk, állatok egyék meg. Igazából a "porból lettél, s porrá leszel" elvet alkalmazzák, és visszaadják a természetnek, amit a lélek használt, amíg élt. Egyébként általában a család sok tagját temetik egy toronyba, pontosabban épületbe. Szó szerinti temetés igazából nem történik, hisz nem hantolnak, egyszerűen behelyezik. Olyan is van, ahol nincs a családoknak külön épülete, hanem egy közös épület van, ahova mindenki kerül.

Temetkeznétek így? Mi a véleményetek róla? Nekem igazából szimpatikus lett, mivel egyszerre szerény és ünnepélyes. Ez a természet rendje. A hamvasztás igazából a természet rendjének megakadályozása, a hantolás pedig egy szinten szintén.

Példa egy hallgatás tornyára, ami ebben az esetben a sivatagban van: [link]