Szegregáció és integráció, pro és kontra?

Hát en erről kisregenyt tudnek írni..😂😂😂

Föleg az eröltetett integracióról. Ami kb annyi, h szetcsapnak egy telepi iskolát es a purdekat szetszórjak a varos normalis iskolaiba. Magyarul: a normalis gyerekek nyakaba zúdítják a problemát... a túlkoros, antiszocialis stb cgyerekeket. Már 2-3 ilyen problemas gyerek szet tud zülleszteni egy normalis osztalyközösseget. 😱☹

Én is tudnék erről kisregényt írni, de egy másik szempontból, mégpedig a fogyatékos gyerekek szempontjából.

Értem én, hogy jó, ha megismerjük egymást, de attól még egy többségi gyerek és egy autista nem lesznek képesek megérteni egymást. Az autista pedig nem lesz mindig képes alkalmazkodni, mert az a képessége korlátozott. Kész az alaphelyzet egy konfliktushoz.

A többségi iskolákból pedig többnyire hiányoznak a gyógypedagógusok, akik segítenének a fogyatékos gyerekek fejlesztésében, ami hátrányos a fejlesztésükre, terápiájukra nézve.

3: :-)

(#1 vagyok)

Ha lenne plusz 2-3 órám erre a célra, szívesen írnék... De nincs sajnos.:(

Elnézést, ha túl sarkított és negatív lett volna az 1. kommentem - talán most megpróbálom kiegészíteni...

És most csak az ott említett réteg integrációjáról írnék. De jogos a 2-es olvtárs hozzászólása, elég sokféle csoport integrációja létezik....

Szóval szerintem nem kérdés, hogy van-e szükség az ő integrációjukra. De a "hogyan" már erős vitákat vált ki szakemberek körében is.

Én - laikusként, de a téma iránt érdeklődőként - úgy vélem, hogy integráLÓDni lehet, senkit erőszakkal erre nem lehet kényszeríteni, ha nincs meg benne a szándék. Ami az iskolai integrációt illeti: elhibázottnak tartom a fent említett módszert. Szerintem akkor lehetne jól integrálni ilyen gyerekeket, ha valamiféle felzárkóztató osztályban előtte felkészítik őket a magasabb követelmeényekre, és nem utolsósorban a szocializációs hiányokat lefaragják náluk.

Óvónő ismerősömtől hallok egyet s mást... Egy átlagos gyerek úgy megy óvodába, hogy többezres szókincse van, tud többtucat mondókát, versikét, stb. stb. Ezzel szemben a putris gyerekek 2-300 szavas szókinccsel mennek (aminek egy jó része csúnya, káromkodás, nemiséggel kapcsolatos kifejezés - amit otthon hallanak :((((( )

Tehát ezt a szakadékot mindenképpen át kellene hidalni. DE! Ilyenkor jön az, hogy az úgynevezett jogvédők alapból szegregációnak minősítik már a a szándékot is, hogy felzárkóztatásról, ezen gyerekek felkészítéséről szó essék. Így aztán szépen lesz az egészből "hideg integráció" - azt amit az 1-esben leírtam. Segítő gyógypedagógus, ped.asszisztens és hasonló támogató háttér nélkül. Oldja meg az egyszeri falusi tanítónő... És a többségi gyerekek meg szenvedjék el. :(((

2-3 évtizede gyakorlatilag nem történik érdemi dolog. Ha az egyház lép, akkor ellehetetlenítik (lsd. Huszár telepen, görög-katolikus iskola). Ezek a megélhetési jogvédők tűzzel-vassal harcolnak az állítólagos szegregáció ellen, és nem érdekli őket, hogy az érintett gyerekek érdekével szemben csinálják mindezt. Lsd. mikor a helyi iskolát bezáratják, és buszoztatják a gyerekeket. HOlott szerettek a saját sulijukba járni...

Őszintén, nem tudom, meddig lehet ezügyben ilyen patyomkin-módon, polkorrekt módszerekkel operálni....

Ha még eszembe jut vmi, leírom...

Én maradnék az általam említettnél.

#7: jogos! És ez így lenne jó, DE.....

Az áljogvédők azonnal ráugranak, és kiszasszerolják, hogy az így - bőrszíntől függetlenül, objektív tények alapján - kiszelektált gyerekek többsége c, és azonnal betámadják az intézményt, hogy faji alapon szegregál. Kör bezárul. :((((((