Miért önpusztító az ember?

Ilyen népesség mellett egyszerűen lehetetlen is lenne mindenből natúrt enni. Nincs rá keret. Ahol meg van, ott olyan áron, hogy a fejlett gazdaság kb. abból áll, hogy az ország multijai ömlesztik befele a tőkét, szegényebb országokból.

Az általános jelenség pedig, amiről írsz, mármint az önpusztító magatartás, a természet adta erőforrások felélése, nem csak az emberi faj jellemzője. Az összes létező faj így működik, csak mi vagyunk legfelül, mi diktáljuk az iramot.

Az evolúció megtanította a fajokat arra, hogy letapossák egymást a túlélésért, de a Föld történelme során most fordul elő először, hogy egy faj totális egyeduralkodóvá válik, így nem volt alkalom megtanulni azt, hogy hol a határ, hol kell megállni. Vagy megtanítjuk magunkat, vagy kipusztítjuk magunkat a föld színéről.

Túl meghatározottan válaszoltok. Erre általános válasz kell.

Azért, mert a nyugati ember úgy látja, hogy nincs értelme élni. Lehet vitatkozni, de ez az igazság. Eljutottunk arra a szintre, hogy minden csodát lelepleztünk, nincsenek titko, nem kell hinni semmiben. Az ember tudatalatt tudja, mit tart az élet: megszületik, csinál ezt-azt, meghal, és semmi nem változik. Nincs "tovább." A modern ember meglégelte az életet, mert nem rejt már csodákat. Csak szenvedést. Kollektív, globális öngyilkosság felé haladunk.

A kérdésre válaszolva. :)

Az ember azért önpusztító, bár ez relatív dolog azért így...mert tévedésben van a létezésével kapcsolatban. Egyszerűen elfelejtette mivoltát, megfeledkezett az univerzum és "Isten" mibenlétéről...teljesen eltávolodva a világegyetem egyetlen törvényétől, ami az összhangban, harmóniában, tehát az önzetlen szeretetben rejlik...különállónak tekintjük magunkat másoktól, s automatikusan önzővé válva, saját érdekeket előre véve, minden mást eltiporva...mondván, hogy egyszer élünk, s akkor habzsoljunk össze mindent amit lehet...félelemből, ragaszkodásból, vágyódásból...ami mind az önzőségből fakad...A gyermekeinkre alig gondolunk, mert magunkkal vagyunk elfoglalva...a környezetünket pusztítjuk úgymond, hiszen mi úgy sem érjük már meg a következő generációkat...tévedés...hatalmas tévedés. S most ezt a tévedést el lehet űzni, ha nyitott az ember a valós életszemlélet felé...a döntés az embereké...akit érdekel nyugodtan szóljon, és adom. :)

ui.: egyébként a negatív dolgok is ugyanúgy pozitívak...hiszen ha nem lenne a rossz meg a jó mellett kontrasztként, ugyan mit tudnánk mi az örömről és boldogságról...semmit. :)

üdv és sok sikert

25/F

LastOne.Left

Kérdezőnek. :)

Végül is mondhatjuk, hogy tudok valamit...mégpedig azt, amit említettem, hogy elfelejtett az ember...ez a tudás pedig megváltoztatja az emberek hozzáállását, valós reményt adva, ellentétben a mondvacsináltakkal...e tudással minden valóra válik, miről eddig az ember azt hitte, hogy csak álom...annyira nem járt messze az igazságtól, mert igaziból tényleg álom az élet...csak egy csöppet koncentráltabb, és ugyanúgy nem lehet eltűnni a semmiben. A 13:30 as válaszoló nem tudom rólam vélekedett e...de itt térítgetésről szó sincs...a papokra férne rá ez...Nem vagyok semmilyen szektának a tagja...csupán az egyetlen valósnak...az Univerzumnak. Nem is ragozom tovább a szót, kérésed meghallgatásra lelt, tehát átadom azt, amiből kinyerheted azt a bizonyos tudást, amit említettem előzőleg. Egy könyvről van szó tulajdonképpen, egy filozófia, metafizika igaz rejtelmébe bevezető mű ez, vagyis magába a létezés okába, céljába és értelmébe ad betekintés emberi szinten persze. A szerzemény elég nehéz mondatokkal van teletűzdelve, de hétköznapi szavakkal...szóval, ha esetleg nem tiszta egy mondat, nyugodtan olvasd el többször, hogy biztos megértsd...így tehát elég mély figyelmet és türelmet igényel a mű. Ne ítéld el korai szavai alapján, a könyv egésze adja meg a valóságot, azt a valóságot, amivel elkezdheted az igazi fejlődésedet, hogy továbbléphess. :)

szerző és cím, egy linkkel.

Paul Brunton : Az Önvaló bölcsessége

[link]

ui.: ha mégis valami gondod támadna az értelmezésével, akkor szólj nyugodtan, és segítek neked. :)

üdv

25/F

LastOne.Left