Ti szerettek Magyarországon élni?

Nem. Két hét után leszívja az agyamat az állandó panaszkodó, depressziós, síró, nyavalygó tömeg, aki nem képes és hajlandó semmin változtatni, de ha valaki közülük jót akar és többet, szebbet, aki tesz, aki csinálná, azt azonnal szétverik.

A Pokolban csak a magyarok kondérja mellé nem kell őr. Minek?

nem szerettem, (többek között) ezért léptem le. most sokkal boldogabb vagyok. a kormányszervek, helyi önkormányzat segítőkész, a dolgozók kedvesek. a koronavírus miatt komoly kiesésünk van a családi kasszában, ezért megkértem a helyi önkormányzatot hogy nézzenek el 1 légyszi 1 havi adót (szemétszállítást meg ilyenekre menne). pár nap múlva válaszoltak (a járvány meg karantén kellős közepén), hogy elnéznek 2 havit, és ha szükségünk van több anyagi segítségre, akkor itt van ez meg ez meg ez az opció (amiből az egyiket igénybe is vettük). kétlem hogy ilyet egy mo-i önkormányzat valaha is megtenne nekem. ja és persze a kormány állja az elmaradt fizetésed 80%át, csak jelentkezni kell. viktorka ilyet sose tenne a "szeretett" népéért.

másik: kiköltözés után el kellett intéznem a tb-met (mert ugye 2 országba fizetni illegális, meg Mo-nak nem is adnám a pénzem), de az online nyomtatványkitöltő program nem akarta elküldeni a mellékleteket. felhívtam őket, hogy ezt elmagyarázzam. még engem bäsztak le. 3 hónapnyi emailváltásra volt szükség, hogy felfogják, mi a helyzet, és hogy az emailhez (minden egyes emailhez amit küldtem nekik) van csatolva az, amit a hiperszuper programjuk nem tudott elküldeni a kérvényemmel együtt. ja és azért tartott 3 hónapig, mert ők 1 hónapot ültek minden emailemen (és ekkor még a koronavírus sehol se volt). ez nekem nem hiányzik az életemből, soha nem mennék vissza Mo-ra élni.

Húsz éves koromig éltem Magyarországon, aztán kijöttem Angliába egyetemre. Ez két évvel ezelőtt történt, és itt minden szempontból sokkal jobban érzem magam.

Magyarországon is vannak gyönyörű helyek, például a Mátra az örökre belelopta magát a szívembe, de összességében sose éreztem Magyarországot és a magyarságot az enyémnek. Nem érzek utálatot vagy lenézést, egyszerűen sose éreztem magam igazán jól Magyarországon, persze, rengeteg csodás magyart ismerek, akikkel a mai napig összejárok, amikor csak lehet.

22/L

Én el vagyok, nem éltem máshol, de tudom, hogy jobban is élhetnék. Ettől függetlenül egyelőre nem tervezek lelépni, mert az érzelmi szálak még idekötnek. Nagyon sok mindent szeretek az országban, olyan dolgokat, amiket csak itt lehet átérezni, a történelmi műemlékeket, a hely történelmét, bizonyos tájakat, a magas és népi kultúra bizonyos elemeit. A jelenlegi magyar kultúra, értsd a közkultúra, viszont nagyon elszomorít, az emberek hozzáállása a dolgokhoz, meg az a tipikus aqvaélet érzés, amit leginkább az Üvegtigris filmek adnak át, az a tragikomikus letargia. Ehhez jön még az is, hogy a régi kultúrát is elkezdték elgiccsesíteni, elmisztifikálni.

Eghajlati viszonylatban szívem szerint egy kicsit Északabbra élnék, mert szeretem a hideg, hűvös és kellemesen meleg időt, de ezek a tikkasztó nyarak kikészítenek.

Az az igazság, hogy ezt úgy mondom, hogy ez az alap számomra és nem tapasztaltam mást, de én jelenleg nem költöznék azért el.

Mellékesen, te ugyanaz az ember vagy, aki folyton kiír valami hasonló kérdést? Már vagy 3 ugyanilyet olvastam. Valamit nagyon forgatsz a fejedben, miért kérdezed ezt meg ennyiszer, milyen válaszra vársz? Ha tévedek bocsi.