Mik a szocreál főbb ismérvei?

"Ebben az időben dúlt a szocialista realizmusnak nevezett ízlés háborúság az egyfajta csenevész klasszicizmus és a modern funkcionális építési irányzat (...) között." - írta emlékirataiban Molnár Tibor építész.

Tehát mondhatni a neoklasszicizmus keverése a funkcionalista modern építészettel. Sokszor merít az antikból, pl. a fehérvári vasútállomás úgy néz ki, mint egy ókori görög templom modernizált verziója. De az egyszerűbb lakóházak bejáratait is szerették antikizáló oszlopokkal díszíteni. Emellett szinte mindig van kőkerete az ablakoknak. A díszítéseket tekintve némileg rokon a két világ háború közötti art deco-val, de ugyebár annak az egyik fő ihletforrása az antik művészet volt.

Egyébként igen rövid ideig volt jelen hazánkban, kb. 1958-ig, utána visszatértek a modernhez.

4

A magyar építészetben az ötvenes évek második felében visszatértek a modernhez. A hetvenes és nyolcvanas években épített épületeket szokták "szocmodern" épületeknek is nevezni, de ez nem hivatalos elnevezés, viszont arra jó, hogy megkülönböztessük a szocializmus termékeit a két világháború közötti kora modern épületektől. Azok ugyanis sokkal mívesebbek, szebbek voltak. Persze a "szocmodern" alkotásoknak is megvan a maguk bája.

Jellemző rájuk: - csekély díszítettség, ha van is, az absztrakt, geometrikus

- funkcionalizmus

- "kockafejűség", azaz egyenes vonalak az alaprajzban, tehát a harmincas évekre jellemző homorú/domború homlokzatokat már nem alkalmaztak a szocializmusban.

- sok esetben nagy üvegfelületek (pl.: fehérvári Technika Háza + budapesti Parisiana mulató, de annál mára visszaállították az eredeti, art deco homlokzatot + Prágai Nemzeti Galéria)

A festészetben pl. fontosnak tartották, hogy a képeknek ideológiai üzenete is legyen. A szocializmusnak kedves témák (pl.: munkások úttörők) idealizált módon kerülnek ábrázolásra, míg a kevésbé kedves témák (pl.: kizsákmányoló tőkések, társadalom által kitaszított szerencsétlenek) éppen ellenkező képen.

Hasznos könyv a témában:

Aradi Nóra: A szocialista képzőművészet története