A könyvtárakban ez miért nem így megy?

A könyvtárosok azért szokták átnézni a kapott könyveket, mert kiválogatják azokat, amikre szükségük van, és állományba szeretnék venni. Az nem lenne túl célravezető, ha az érdeklődök azokat is kimazsolázhatnák maguknak.

Amikor helyhiány miatt nem teszik ki az olvasók elé, akkor logikus, hogy helyen tárolják őket, ahová olvasók nem mehetnek be. Igaza van az első válaszolónak, hogy akkor felügyeletet kellene biztosítani.

Nálunk az eladásra váró könyvek a raktárban vannak salgópolcon. Úgymond üzemi terület, nem lehet csak úgy bemenni. Ha felügyelettel lehetne a raktárban válogatni, akkor egy külön ember (illetve két műszakban kettő) kellene csak arra, hogy figyelje az érdeklődőket a raktárban. Nem volna túl gazdaságos.

Ahogy egyébként az állományba nem vett vagy már onnan kitörölt könyvek tárolása sem az. Hidd el, hogy a könyvtáraknak is az az érdeke, hogy a lehetőségeikhez képest gyorsan kipörgessék ezeket a könyveket. Szóval ahogy tudják, pakolják az érdeklődök számára is elérhető helyre.

@TappancsMancs, ez a leselejtezett könyvekkel elvileg működhetne is, de azért nem ilyen egyszerű a dolog.

A könyvtárak tényleg csak nagyon nem keresett vagy nagyon felesleges könyveket törölnek és tesznek ki eladásra. Persze pár "sikerkönyv" így is akad köztük, de a zöme nem az. Ahhoz, hogy a kevésbé populáris könyvek is elfogyjanak, így is ki kellene tenni őket a látogatók elé. Na itt jön a gond; mi van akkor, ha valaki otthonról (vagy a könyvtárban) kikeresi listáról a kívánt művet, de aztán kiderül, hogy az pont kikerült a szabadpolcra, és valaki más már a hóna alatt szorongatja, amíg tovább válogat?

Az nem járható út, hogy nem teszik ki a könyveket böngészhető helyre, mert ha csak lista alapjáról fogynának a könyvek, akkor egy csomó a könyvtár nyakán maradna, amit viszont kipakolva talán elvisznek a böngészők. Még így is sok marad az intézménynél, amit csak letépkedett borítóval lehet bevinni a MÉH-be, ráadásul a szállításnak is költsége van.

A másik dolog, hogy a kérdésben is szereplő ajándék könyveket így sem, úgy sem lehetne a listára tenni, csak ha valaki külön beviszi az adataikat a számítógépbe. Az meg megint csak babramunka és plusz embert igényel. Tehát nem járható út.

Ha az eladásra szánt könyveket a könyvtárosok adnák ki úgy, hogy a látogató kiválasztja a listáról, akkor nem fordulna elő, hogy valaki már a hóna alatt szorongatja. Mert akkor a könyvtáros levette a listáról, vagy még inkább bejegyzést tett hozzá, hogy a könyv megtekintés alatt. Nyilván ez digitális rendszerben oldható meg hatékonyan. Egy vagy akár néhány digitális pulttal a látogatók számára, ott nézegetik a látogatók és látják miből hány darab van, és azt is, hogy megtekintés alatt van-e, vagy kiveheti. Akár elő is jegyezheti magának a más által kikért könyvet, mert akkor ő lesz a következő akinek odaadják. És hogy ne kelljen felírogatni a könyvek címét és/vagy sorszámát, akár nyomtatós is lehet a pult, úgy mint a banki sorszámhúzós pult. Nézeget, kiválaszt, nyomtat, odavisz a cetlit a könyvtároshoz és ő odaadja. Ennyi. Meg lehet oldani. Jó, az tény, hogy némi beruházást is igényel, de ez ma megoldható lenne digitálisan. Akár a könyv borítóját és ismertetőjét is lehetne a digitális válogatásban megtekinteni.

Ha így kiadós rendszerben nem fogy el, akkor x idő után kimenne a nyilvános polcokra és ott a szokásos könyvesbolti módon lehetne nézegetni. De ez is működhetne így önmagában is, szóval csak kitennék polcokra. És bár azt nem tudom könyvtáranként milyen mennyiségű könyvről van szó, így azt sem tudom az vajon mennyi helyet igényelne egy látogatói nyilvános polcos rendszerben. De emlékezetem szerint azért a könyvtárak nyilvános helyei nem szoktak annyira hely szűkében lenni, egy még kényelmes és nem zsúfolt átrendezéssel lehet, hogy megoldható lenne egy jókora mennyiségű plusz vihetős polcrendszeres rész kialakítása. Ez persze helyfüggő, de annyi biztos, hogy valamennyit ki lehetne tenni, akár több helyen is; nem kellene ennek egy bizonyos terület. Lehetne már akár a bejáratnál is néhány polc, a folyosókon is polcok, és az olvasóteremben is. Nyilván jól megkülnönböztethető megjelenésű polcokra lenne szükség, felirattal is, hogy "Ingyenesen elvihető könyvek".

Ami a MÉH-et illeti, nem tudom mennyire éri meg oda vinni. Sima számolás kérdése, de ehhez nincs elég adatom, mert tudni kellene, hogy egy tonna könyv az hány köbméter és így jönne ki a szállítás és az ár, amit a MÉH adna érte.

Lehet, hogy nem éri meg, de! Abban nem hiszek, hogy nincs megoldás. Végig kell venni a lehetőségeket és mérlegelni. Valamennyi könyv talán el is fogyna ingyen, a többit meg akár ki kell dobni, vagy helyben megsemmisíteni. Mert az sem megoldás, hogy tárolgatják megoldás nélkül, és gondolom még gyűlik is hozzá évente valamennyi, tehát növekedhet is a tárolt mennyiség.

Azt is ki lehet találni előre, hogy ha kitéve nem fogy el adott ideig, akkor kuka a könyv. Tehát leveszik és kihoznak a raktárból a helyére másikat. Vagyis ki lehet találni egy akár több lépcsős tervet is ezeknek a könyveknek, aminek a vége vagy egy MÉH, vagy egy papír újrahasznosító cég, vagy gyújtósnak ingyen odaadni szegényeknek (>segélyszervezetek is bevonhatóak akár), vagy vannak irat megsemmisítő cégek is. Persze egy iratmegsemmisítő cég is fizetős szolgáltatás, de a veszteség minimalizálás is lehet egy végső lépés, ami jobb lehet, mit a végtelenségig halmozni a fölösleges könyveket.

Egyébként vannak már kis méretű, irodai környezetben is használható égetéssel megsemmisítő berendezések, amik biztonságosak. Végső esetben egy helyiség is befogható lenne megsemmisítésre, kell egy jobb kapacitású ilyen égetéssel megsemmisítő, valami légelvezetés kintre/kéménybe, és ez aztán tényleg olcsó lenne.