Régen ha felnégyeltek valakit, akkor volt ruha a felnégyelendő illetőn vagy sem? (:

Elmerültem a google-ban a kérdést illetőleg, és ezt találtam: [link]

Kínok kínja

Alábbi kérdéseink a felnégyeléssel kapcsolatosak.

1. Írd le, hogyan hajtották végre ezt a középkori kivégzési módot!

A felnégyelés menete: Elsősorban a hazaárulókat, a többrendbeli gyilkosokat és a királygyilkosokat végezték ki, és a legkegyetlenebb büntetésnek számított. Eredetileg a felnégyelés az elítéltnek lovakkal történő szétszaggatását jelentette. Mivel azonban a lovak ritkán tudtak szétszakítani egy embert, a felnégyelés csak akkor sikerült, ha a hóhér előzőleg szétvágta a hajlatokat. A legtöbb ismert esetben lemondtak a lovak alkalmazásáról, helyettük hóhérok segédeikkel együtt a meztelen elítéltet egy fapriccshez hasonlatos dologra fektették, majd minden tagját rögzítették. Ezt követően egy nagy, kifejezetten erre a célra készített késsel alulról fölfelé felvágták a mellkasát, hogy kivegyék beleit, a szívét, a tüdejét és a máját, hogy azt a bűnös „képébe vágják”. Ezután a férfit asztalra, padra vagy bakra fektették, és egy különleges fejszével levágták a fejét, testét pedig felnégyelték. A darabokat egyenként tölgyoszlopokra vagy a főbb utak mentén felállított alkalmi bitókra szögelték. A felnégyelésre a város közepén lévő vesztőhelyen került sor.

2. Küldj el egy, a kivégzést ábrázoló képet! Ezen a képen a kivégzés különböző módszereit ábrázolták.

P. Brueghel: A halál diadala

3. Melyik az a legismertebb magyar történelmi személyiség, akit ily módon végeztek ki?

Az István elleni csatában elesett Koppányt végezték ki ilyen módon.

4. Miért négyelték fel, s miért nem alkalmaztak más kivégzési módot?

Koppány a fejedelmi trón megszerzésekor a levirátus értelmében az elhunyt fejedelem özvegyét is feleségül akarta venni. Ám a Biblia a levirátust paráználkodásnak tekinti. A volgai bolgárok 10. századi jogszokása szerint a paráználkodó büntetése a felnégyelés és a felnégyelt részek kifüggesztése volt. Valószínű, hogy az ítélet mögött a bolgár nevet viselő Sarolt, Géza özvegye állt.

Forrás:

* Richard van Dülmen: A rettenet színháza, Századvég K. - Hajnal István Kör Bp. 1990, 115. o.

* Magyarország története, Akadémiai K. Bp. 1984, 750.o

Üdv! Feva