Végzősként nem jelentkeztem mesterre, gondoltam elkezdek dolgozni, de teljesen elcsüggedtem az álláshirdetések láttán. Lehet kapunyitási pánik, vagy tényleg ilyen gáz a szitu? Élettörténetem következik

Long story short: fenti kérdés+ alapszak amivel nem megyek semmire, és önmagam keresése folyik vidéki 23 évesként, aki Budapesten szeretne boldogulni, mert otthon nincs rá lehetősége. Mit tegyek?

Egy év csúszással fejezem be az alapszakomat. Társadalomtudomány. Lehet kérdezni, miért csúszom: egy vizsgával meglódultam az önkénteskedés és vele járó társaság meg bulizás miatt. Anno elkeseredtem, de már nem bánom: mindig is későn érő típus voltam.

Nem jelentkeztem mesterre, engem ez a tudományterület egyáltalán nem érdekel. Önkéntesként pedig egyre feljebb jutottam, most alelnök és kommunikációért felelős valaki vagyok (nem hök), aki mivel kiskora óta blogot ír meg szerkeszt, rájött, hogy lehet, akkor valami marketing-kommunikáció irányba kellene menni. Legalább is egyelőre ezt érzem, aminek most örülök, hogy végre valamit talán megfogtam.

Tudni kell, hogy mindig is akadályt okozott számomra a pályaválasztás, nem vagyok kifejezett se humán, se műszaki jellegű ember, de mindig inkább humán felé tendáltam a művészet és alkotás szeretete miatt, nem voltak tipikus jó matekos, pl. fakultációnak is földrajzot meg franciát vettem fel.

Szóval innen jött 18 éves fejjel a társadalomtudomány, kicsit ez, kicsit az: végtében meg semmi hasznos (szerintem). Mostanra bánom, infót vagy gazdasági képzést kellett volna választanom.

Tavaly felvettek egy „könnyebb”mérnöki képzésre, volt egy ilyen gondolatom hosszú ideje, hogy ezzel megtaláltam, amit keresek: kreatív, de megbecsült tudományterület, ahol az agyamat is használhatom végre. Ősszel annyira soknak bizonyult a két alapszak együtt + önkéntes munka, hogy teljesen összetörtem és most passzívon vagyok. Nem iratkoztam ki, mert halvány remény bennem ragadt, hátha lesz erőm folytatni minden után. Ezt egyre kevésbé hiszem, de hetente csak eszembe jut. Igyekeztem próbálgatni magam, esélyeket adni.

Szóval, ennek ellenére jelenleg úgy fest a dolog, most végzek, és elkezdem dolgozni, mert ez tűnik racionális döntésnek. Kipróbálom magam itt-ott, szerzek tapasztalatot, pénzt keresek. Egyszerre én csak egy dologra tudok összpontosítani, már második alkalommal buktam így el, hogy sokat vállaltam egyszerre. És egyre jobban zavar a tény, hogy szüleim tartanak el. Kollégista vagyok, szociális támogatásra jogosult, de ez is megszűnik nyárra, és tényleg szeretnék önállósodni, ha eddig lehettem olyan hálás a szüleimnek, hogy támogattak.

Itt a bökkenő: álláshirdetéseket böngészve, gyakorlatilag semmihez nem vagyok elég jó. Végzettségem semmire nem lesz megfelelő, mert szakirányba kérnek gazdasági stb. képzést, ami nem az enyém, szóval gyakorlatilag érettségit tudok felmutatni. Nyelvvizsga csak angol középfok, bár ez fix aktív tudás az önkéntesség miatt (nemzetközi szervezet), megkockáztatom, hogy felsőfokot is súrolom. Bármi egyéb az grafikai programok ismerete, esetleg soft skillek. Én heti 10-15 órákat önkénteskedtem eddig, nagyon sokat adott nekem, ezért vagyok még mindig itt, hogy vissza is menjen a dolog. Emellett ritkán beugrottam ide-oda segíteni pénzért, de nincs valós munkatapasztalatom.

Mivel ősztől kb. bejárós leszek, én részmunkaidőben tudnék valójában dolgozni, hogy ne roskadjak össze, mert napi 2 óra utazásom minimum benne lenne. Így meg végképp nehéz értelmes munkát keresni, fizetések mellett pár hónapig albi biztos nem lesz. Utána se vagyok benne biztos.

Én tudom, hogy meg kell mászni a szamárlétrát, de nagyon el vagyok keseredve, hogy sehová nem vagyok elég jó, mert nincs 2 éves munkatapasztalatom, vagy szrért-húgyért dolgoztatják az embert. Igen, tudom, hogy ez van Magyarországon, kiábrándító.

Az informatikus barátom azzal vigasztal, hogy nincsen baj, elkezdek dolgozni és gyűjtök pénzt valamilyen képzésre, utána sínen leszek. De ebben is kételkedek, mikor lesz egyáltalán ilyenre lehetőségem. Engem is érdekelne az informatika, bár nem vagyok benne biztos, hogy teljesen nekem való dolog lenne, ismerem nem agytröszt csajokat, akik az Infoparkban dolgoznak és elvannak, jó fizuval..

Egyelőre nagyon el vagyok keseredve, legszívesebben törölném az elmúlt pár évet és már irányba kezdeném újra.