BME Gépészmérnöki vagy BME Ipari termék- és formatervező mérnöki?

Ha tényleg kell a megbecsülés (főleg anyagi téren) akkor torony magasan a gépész a jobb.

Aztán nem tragédia ám, a munkában olyan irányba mozdulsz már el ami a szívedhez közelebb áll. Gépészként ezt megteheted.

Fordítva már kevésbé.

Jah és lemaradt:

Megnyugtatásképpen mondom (mérnökként), hogy az egyetemi szakok többsége meglehetősen száraz. Szükséges leküzdendő dolog. Én is annak éreztem anno.

De munkahely tekintetében kerestem olyat ami ennek erősen az ellentetje :)

Arra azért ne számíts hogy nem olyan nehéz a BME. Apád lehet zseni volt, de nem életlen végzik el nagyon kevesen egyenesben.

A maximalizmusod meg jól fog jönni, mert a házikat kegyetlenül vissza fogják dobni ha már kinézetre nem tetszik.

Szerintem gépész ugyan úgy keresett itthon mint külföldön, mivel gyártani és tervezni is kell ez a kettő pedig általában gépészes. Persze gépész nem feltétlenül dizájnra megy rá, mint az ipari.

Azt válaszd ami érdekel. A másikat úgysem végeznéd el szívesen. Elvégzed szívesen az iparit és keresel mondjuk 250-et nettó, az még mindig jobb mintha keserű szájízzel végzed el a gépészt és úgy is dolgozol havi 300-ért.

A számok csak hasra ütéssel jöttek:)

Konkrétan környezettudatos anyagtechnológiát nem fogsz tudni terméken tanulni, viszont én mégis ezt javasolnám, gépész mesterszakkal kombinálva. Én úgy látom a gépész nagyon tömegszak, nem igazán ad lehetőséget kreatív kibontakozásra. Szerintem száraz, és az, hogy az ember csak egy a sokszáz közül, eléggé el tudja venni a motivációt. Terméken minden évben van projektfeladat, az ötödik félévtől van esélyed saját vagy ipari feladat kidolgozására is, de ha céltudatos vagy, már előtte is beleáshatod magad az anyagtechnológiába.

Tény, hogy lényegesen kevesebb álláslehetőség van, viszont a gépészeknek meghirdetettek között is sok van, ami messze áll azért a "megbecsült tervezői munkától".

Ha inkább konkrétan az anyagtudomány érdekel, akkor tényleg a gépész (anyagtechnológia spec.) a jó választás, ahhoz a terméknek nem sok köze van, de a tervezés részét én jobban látom ebben, mint mondjuk a gépész, géptervező szakban, főleg, mert attól félnék elvész útközben a lelkesedés.

Terméken, főleg az elején viszont tényleg komolytalannak tűnhet néhány feladat, olyannak, amire semmi szükség (rajz, grafikai tervezés, tervezés kartonból, játéktervezés, ergonómia, marketing, kevés kemény gépészet), ha úgy érzed ezt nem tudnád komolyan venni, és elfecsérelt időnek tartod majd (szerintem amúgy nem az) akkor gépészre menj, az többet fog adni neked.

Design stúdióknál jó lehetőségek vannak, a képzés méretéhez képest szerintem viszonylag sok is (gyakornoki, fizetetlen állásnak indul, de ha beválsz, lehet jó helyed). Ilyen helyeken változatos feladataid lehetnek, és a tervezésnek viszonylag sok fázisát követheted végig. Ezek általában kis cégek, nem annyira tűnik bebiztosítottnak egy ilyen állás, mint mondjuk egy nagy multi a fix diákszerződésével, meg órabérével, de jóval személyesebb is az egész.

Ezen kívül egyéb kis-közepes cégeknél lehet pályakezdőként tervezésközeli állást kifogni, akár a modellezés, mérés, ergonómia felől megközelítve.

Multikhoz is el lehet helyezkedni, de ott valószínűbb, hogy csak egy kis részlet simogatása jut csak az embernek, nem konkrét átfogó tervezés. (Nem sok nagyvállalatnak van terméktervezői részlege Magyarországon.)

Büfészaknak azért nem nevezném, és bőven nem ezzel lesz Burger King-es az ember, mert annál azért közelebb áll a gépészképzéshez, abba az irányba mindig el lehet menni, még ha az elején rá is kellene gyúrni egy kicsit. És annyira azért nem is könnyű a szak, csak kicsit más jellegű, mint mondjuk a gépész szak. A műszaki rész valóban könnyített változatban szerepel a terméktervező tantervben, de mellette hangsúlyosabban szerepelnek más humánabb jellegű ismeretek, illetve a projektfeladatok is nagy szerepet kapnak. Itt sokkal komplexebb tudást kapunk, olyan ismereteket látok most kiütközni a gépészekkel szemben, amit közben észre sem vettem egyébként, és ez szerintem nagyon jó alapot ad a későbbiekhez.

Nem sokan maradnak terméktervező mesteren az alapképzésről, ez tény. Ennek oka, hogy ez egy vegyes képzés, ami úgymond "semmire sem elég jó". Művésznek is kevés, de még (gépész)mérnöknek is kevés. Emellett a mesterképzésen viszonylag kevés az újdonság az alapképzéshez képest (bár a nemzetközi projektek, plusz bizonyos emelt szintű tervezési tárgyak azért vonzerőt jelentenek szerintem). Emellett fel kell zárkóztatni azokat, akik nem erről az alapképzésről érkeznek, így sok az ismétlés. Ezek miatt alapvetően két irányba haladnak tovább az itt végző emberek. Van, aki inkább a formatervező irányba mozdul el (ez egyébként tényleg elég gyenge volt itt, aztán most volt egy tantervváltás, nem tudom az segített-e), nekik az elsődleges cél általában a MOME. A másik irány pedig a gépész szak, leginkább géptervező, vagy polimertechnika szakirány, ezekre viszonylag egyenes az átjárás. Ezen kívül érdemes lehet külföldön is próbálkozni, de persze, ha mindenképp itthon tervezel maradni, akkor érdemes a tanulmányválasztáskor is az itteni lehetőségekhez igazodni.

Ismerek olyat, aki gépész BSc után jött termék MSc-re, tetszett is neki, de szerintem fordítva jobban megéri, mert szerintem nagyobb szintugrás van a gépész BSc-MSc között, mint a termék BSc-MSc között, és a gépész BSc-s szintet a termék Bsc elvégzésével elég jól meg lehet közelíteni, fordítva ez annyira viszont nem igaz, mert bár műszaki oldalról lényegesen többet tudnak a gépészek, pont az a művészeti, kreatív szemléletű alapozás hiányzik, ami a termék BSc-n 3 és fél éven keresztül megy. Ezt pedig utólag, amikor az ember már mesterképzésen van, és nagyon biztos a dolgában, sokkal nehezebb megtanulni szerintem, sokkal inkább tűnhet felesleges lépésnek, mint BSc alatt, amikor szinte tudat alatt berögzülnek ezek a tervezői mechanizmusok.