Ez elég indok arra hogy magántanuló/Egyéni tanrendű legyek? (Többi lent)

Éppen tavaly lettem 9.es amit már nagyon vártam mivel az előző osztály nem nagyon kedveltem és ott állandó vicc tárgya voltam (Leginkább azért mert az unokatestvéremmel egy osztályba jártunk és mindnet elkövett hogy lejárasson). Már tavaly is volt néhány alkalommal panikrohamom de mivel ezek az iskola befejezésével véget értek nem foglalkoztam vele. Elkezdődött az év és már az első nap kiderült hogy mennyire szar iskola is az ahová járni fogok. Mivel szemüveges vagyok és eléggé erős a diopriám azzal kezdtek el cikizni hogy vak vagyok. Belenyomták a fejemet a könyvbe,elvették a szemüvegem és nem adták vissza amíg nem kezdtem el sírni miatta (Alig látok valamit szemüveg nélkül ezért rendszerint ilyenkor mindig bepánikoltam). Amikor a folyosón sétáltam a "nagyobbak" állandó megjegyzéseket tettek rám és az alakomra. Kis malacnak neveztek és hasonlók. Volt olyan hogy éppen ettem és ki verték az ételt a kezemből vagy ki dobták a kukába mondván hogy nekem semmi szügségem ételre mivel már így is elég dagadt vagyok..(Hozzá tenném hogy 164cm vagy és 60kg. Tisztában vagyok vele hogy nem vagyok hu de vékony de vannak nálam teltebb lányok is). Ezek a dolgok odáig fajultak hogy már nem mertem az iskolában enni még csak inni sem. A mai napig van olyan ha ITTHON eszem hogy bűntudatom lesz amiatt hogy enni merek. Elkezdtem járni az iskola pszichológushoz de emiatt is elkezdtek szekálni. Ha itthon panaszkodtam el intézték annyival hogy ne tőrödjek velük. Szóltam az osztály fönökömnek. Az egyik osztály főnöki órán úgy döntött elő hozakodik ezzel a dologgal. Megkért mindnekit hogy ne piszkáljank a szemem miatt mivel nem tehetek róla hogy ilyen de minden csak rosszabb lett mint volt mivel árulkodni mertem tovább piszkáltak. Nagyon sokat sírtam és egyre többször kaptam pánikrohamot. Vonattal járok iskolába és nagyon sokszor volt hogy annyira rosszul voltam hogy lekellett szállnom a vonatról. Állandó gyomor görcsöm van hányingerrel együtt. Mostanában állandóan gombócot érzek a torkomban. Eljutottam addig hogy már itthon sem merek enni...Anyukámmal nagyon sokat beszéltem erről és úgy tűnt kezdi megérteni mennyire rosszul érzem magam ebben az iskolában. Úgy volt fél évkor iskolát váltók viszont a sok hiányzásom miatt az egyik szakmai tárgyból megbuktam és féltünk hogy nem vennénk át szóval letettünk a dologról... Egyszerűen utálom ezt az iskolát. Szinte az összes diákkal együtt. Állandó verekedés minden következmény miatt...Az egyik osztály társam megütött egy tanárt csak mert hozzá ért de nem lett belőle semmi csak annyit mondtak neki hogy ez nem szép dolog...A házi orvosom azt javasolta hogy ne járjak be többé abba az iskolába és a szüleim próbálják meg elintézni hogy magán tanrendű lehessek. A szorongás és a panikrohamok miatt már nyugtató hatású gyógyszereket is szednem kell. Állandó alvási próblémáim is vannak...Az orvos azt mondta hogy fél attól hogy ha ebben az iskolában maradok ebből valami komolyabb pszichés dolog is kialakulhat (depresszió és hasonlók) Minden képen szeretnénk iskolát váltani. (én személy szerint hagynám egyelőre a szakiskolákat és gimnáziumba mennék). Anyukám egyébként már próbált beszélni az öfővel azzal kapcsolatban hogy nem hagynak békén de végül nem lett belőle semmi...Amikor itthon vagyok és tudom hogy nem kell bemnnem az iskolába teljesen jól vagyok. Nincs gyomor görcsöm és hányingerem sincs. Olyankor még aludni is sokkal jobban tudok. Az iskola pszichológus azt mondta hogy ő itt már nem tud segíteni és valami komolyabb szakemberhez kéne fordulnom. Szerintetek ez elég indok lenne arra hogy erre a kis időre magán tanrendű lehessek?

Elnézést az esetleges helyes írási hibák miatt. Köszönöm szépen előre is a válaszokat!

16L