Miért nehezményezi a legtöbb jogász, hogy jogot lehet tanulni levelezőn is?
Mert valószínűleg gyengén vannak megcsinálva a levelező képzések, és ennek az egyik oka az lehet, hogy eredetileg a levelező jogi képzéseket rendőrök, közigazgatási dolgozok számára hirdették meg, akik gyengébb előképzettséggel, és munka mellett végezték el, azaz a szakot elvégezhetővé kellett tenni a számukra is.
Pedig szerintem lehetne jó levelező képzést csinálni, sőt még akár magasabb színvonalon is, mint a nappali képzésekben, hiszen a mai levelező képzések valójában heti 1-1,5 napos (tömény) képzések, amelyek összességében fele óraszámot tesznek ki, mint a nappali képzések (de mivel a nappalisok úgyis ellógják az órák felét, ezért valójában ugyanannyi órán ülnek, mint a levelezősök).
Egy színvonalas levelező képzés úgy nézne ki, hogy megspórolják az előadásokról mindazt, amit otthon is megtanulhatsz (tehát pl. a jogszabályok és jogértelmezések ismertetését – hiszen egy "Családjog" könyvet bárki meg tud tanulni otthon is); és a szombati napokon kizárólag a vitákra, otthon nem tanulható áttekintésekre stb. koncentrálnak.
Az üzleti szakokon legalábbis teljesen mindegy, hogy nappali vagy levelező szakra jársz-e, és a levelezősök rendre ugyanúgy vagy akár jobban is vizsgáznak ugyanazokon a vizsgákon, mint a nappalisok – aminek ahhoz is köze van, hogy a levelezősök sokszor már egyetemi szakok mellett vagy után, érettebb fejjel mennek el tanulni. Ugyanez a mechanizmus működhetne jogon is.
Köszi a válaszokat!
Azért remélem azt senki nem gondolja komolyan, hogy azért ne legyen jog levelezőn mert orvosi sincs... :D
Azért érezzük a különbséget, hogy melyik mennyire elméleti és mennyire gyakorlati.
Nem tudom, hogy a jogot mennyire oktatják színvonalasan a levelező képzéseken, viszont szerintem annak, hogy valaki lediplomázik akár levelezőn azt kellene jelentenie, hogy nappalin is meg tudta volna csinálni.
Úgy, mint amikor pl. valaki egy olyan MA/MSc képzésre megy ahol nem teljes kreditérték beszámítással fogadják el a meglévő BA/BSc diplomáját és Ő megcsinálja a szint vizsgát.
Ez legitimizálja a dolgot...
Amúgy pl. az informatikai képzéseknél sincs (nagy) különbség minőségben a levelező és nappali között.
Illetve az, hogy esetleg az egyik magyar egyetem sem oktatja színvonalasan levelezőn, az nem amellett érv szerintem, hogy akkor ne is legyen levelezőn...
Hanem, hogycsinálják rendesen.
A jogi képzésnek is gyakorlatorientáltnak kellene lennie, mint ahogy az külföldön is van, akkor magasabb színvonalú lenne a magyar jogi képzés is, az más kérdés, hogy a magyarok csak azt látják a jogi képzésben, hogy az elméletorientált, magolni kell stb., ez nem igaz, gyakorlatorientált alapvetően, gondolkodni kell, az egy más kérdés, hogy itthon nem ezt várják el. Valamint az sem véletlen, hogy egy kezdő jogászra nagyon oda kell figyelni az elején, hogy ne hibázzon az eljárása során, mivel az egyetemről kikerülve alig van fogalma a praxisról, egy ügyfél ügyét nem tudja önállóan ellátni felügyelet nélkül, önállóan (sablon nélkül) nem tud sokszor egy szerződést megírni stb. Az ügyfelet nem fogja érdekelni meg mást sem, hogy kívülről tudja a törvényt, könyvet ha nem tudja, hogy egy jogi problémát hogyan kell megoldani, illetve felismerni az esetleges rizikókat és kiszűrni azt.
Több oktatóval való beszélgetés kapcsán merült fel többször az is, hogy kötelezővé kellene tenni a gyakorlatot meghatározott ügyszakokban pl. bíróságon, irodában stb. az egyetem alatt az egyes szemeszterek során majd a szemeszter végén lenne vizsga, közben pedig természetesen elméleti képzésen is részt kellene venni. Ha ez így lenne, most valószínűleg nem tartana ott a szakma, ahol.
Az egyes szakmák esetén nem tudom milyen a képzések közötti különbség, jognál jelentős.
Gondolom irigyek,hogy valaki munka mellett is meg tudja csinálni,mint azok, akik anyuci apuci pénzéből élnek.
Elméleti dolgokat,mint a paragrafusok miért ne tanulhatná meg valaki otthon!? Sokan akik otthon tanulnak, magántanárhoz is járnak. Bár az inkább a gyakorlati része.
"legtöbb esetben külföldön nincs is levelező képzés jogból, csak nappali, aminek van oka."
Ním tudom, hogy ez mennyire igaz.
Sok neves egyetem van, ahol eleve nem tanítanak SEMMIT levelezőn... Így nyílván jogot sem.
Viszont még olyan is van, ahol belemennek az ONLINE oktatásba is.
Pl. Fordham.
Illetve azt elismerem, hogy a jogban is vannak gyakorlati dolgok, de hol nem?
Miért nem elég az a kb. 500 óra ezekre amennyit egy évben egy levelezős diák bemegy?
Ha azt mondjuk, hogy a jog levelezős képzés hülyeség, akkor mit mondjunk egy gazdinfóra, egy villamosmérnökire, vagy egy gépészmérnökire?
Vagy akár szociális munkára...
Ezek mind kevésbé elméletiek mint a jog.
Ráadásul ha valaki elvégzi a jogi egyetemet leveezőn, vagy nappalin, akkor még nem lehet egyből ügyvéd, ügyész, vagy bíró... Ahhoz még gyakorlati tapasztalatokat kell szereznie, amiket nem úszhat meg, akkor sem ha levelezős volt.
Ez szerintem egy fontos érv a levelező mellett.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!