Èrdemes óvodapedagogusnak tanulni?

Én két év után otthagytam a szakmát. Már első évben meg kell írnod a portfóliót, ami nagyon sok időt elvesz, hiszen mellette minden egyes napra készülnöd kell valamilyen foglalkozással, ráadásul az első évben még minden új, akkor kezded el igazán tanulni a szakmát, mert amit a fősulin tanítanak, hát...nem sok hasznát veszed. Hiába szabad a hétvégéd (értsd: nem kell bemenni a munkahelyre), az elmegy a következő hétre való tervezéssel.

Év elején meg kell írni az egész éves csoportnaplót, családlátogatásokra menni, (ami akkor a leggázabb, ha 28-30 fős kiscsoportod lesz, mert akkor rámegy nyáron kb. 1-2 heted, de lehet, hogy több) ami szintén a szabadidődből megy, de természetesen nem számít munkának, azokat a napokat nem fizetik. Év elején beszoktatás (ami nagyon kemény tud lenni, pláne ha nagyon együttérző vagy, mert szörnyű látni, ahogy sírnak a picúrok, mikor anyu elmegy...). Nyilván lehet ezt szuperül is csinálni, de attól még nehéz. :)

Minden óvodában más-más dokumentumokat (adminisztrációt) kérnek, van ahol minden egyes foglalkozásodról tervezetet kell írni, valahol csak tematikus tervet a hétre, pár mondatban kidolgozva az egyes tevékenységi területeket (tesi, környezeti. nev., vizuális nev., anyanyelvi nev., matek, ének-zene), megint máshol csak heti 2 tervezetet kell írni...ez óvoda függő.

Sokat kell velük kézműveskedni (ami nagyon jó!), de ehhez otthon tudsz felkészülni, pl. kivágni a sablonokat, vagy megfesteni a képeket, díszletet, elkészíteni a bábokat a meséhez, ha úgy van, megfőzni a só-liszt gyurmát, ráadásul van, ahol elvárás, hogy sajátkezűleg készített játékokat csinálj a csoportnak (nem évente egyszer, hanem RENDSZERESEN). Hiába csak 6-7 órát vagy benn, ha otthon, amint hazaérsz folytathatod a munkát. Persze, ha valaki nem elhivatott, akkor sz@rhat bele, de az ilyet úgyis észreveszik a szülők. És aki nem elhivatott, az ne is csinálja ezt a munkát.

Rengeteg a felesleges adminisztráció, agyon vannak zsúfolva a csoportszobák, nem számít, hogy a törvény szerint hány gyerek juthat egy négyzetméterre, semelyik óvodavezető/fenntartó nem tartja be, nagyon gyakoriak a 26-28 fős (vagy afölötti) csoportlétszámok.

Kezdő fizetésként én nettó 112 ezret kaptam, majd köv. évben "megemelték" 120 ezerre, most ennyit kap egy kezdő. (A dajkák -nem tudom, hogy csak nálunk-e, de) 8 általánossal 130 ezret kerestek, a ped. asszisztensek szintén. Mi, diplomával 120-at. Mondjuk én a 130-at is keveslem a dajkáknak, hatalmas segítség/kincs egy dajka az óvónőnek, jóval többet érdemelnek ennél, de ez egy tök más kérdés. Csak összehasonlításképp mondom. Mikor a gyakornoki idő után átkerülsz Ped. I-be, nem fog érezhetően megemelkedni a fizud (és csak januártól kerülsz át, nem rögtön a minősítésed után), semmivel nem leszel előrébb vele, nyugodtan nézd meg a bértáblát. Ha van jól kereső párod, akkor nem vészes, de azért nem lehet erre alapozni.

Másik dolog: a gyerekek folyton betegek. Én két évig voltam folyamatosan beteg, mindkét karácsonyomat ágyban töltöttem, lázasan. Mivel behozzák betegen a gyerekeket (mármint a többség), így te is folyton elkapod. Jobb esetben csak csendben szenvedsz, rosszabb esetben megjegyzést tesznek a szülők, hogy miért dolgozol betegen... Miközben a nagy százalékuk behozza a beteg gyerekét (sokszor ráadásul olyanok, akik otthon vannak, nincs munkájuk). Nem általánosságban a szülőket fikázom ezzel, most csak erről a konkrét példáról beszéltem.

Évente 2-3 alkalommal meg kell írni a fejlődési naplót, minden egyes gyerekről, ami ilyen csoport létszámmal nem kevés munka. Van ahol az egyéni fejlesztési tervet is elvárják a felsorolt egyéb adminisztráció mellett (vagy mindegyik gyerekről, vagy csak a valamilyen területen elmaradtaknak, de már sajnos ők vannak többségben).

Nagyon nagy az óvónő-hiány, így nem biztos, hogy lesz váltótársad, lehet, hogy egyedül kell vinned a csoportot...

Az adminisztrációt van, aki alvásidőben végzi (ha délutános), de nekem nem ment, mert vagy nem tud aludni jópár gyerek, mert nincs sötét (márpedig sötétben nem lát ugye az ember, úgy kicsit nehéz írni), vagy besötétítek, de akkor meg nem látok. Én meg nyilván azt akartam, hogy nyugodtan tudjanak aludni a gyerkőcök, ezt nagyon átérzem, mert én se tudok világosban aludni. Szóval maradt az, hogy otthon írtam. Ráadásul nagyon nehéz összeszedni a gondolataimat, az egész délelőtti zsibongás után. :D

És akkor még nem beszéltem a műsorokról, ünnepekről, amikre elég korán el kell kezdeni készülni, és mindig lesz olyan szülő, akinek nem fogja elnyerni a tetszését, még ha te a lelkedet is beletetted. Ez van.

Mivel kevés az óvónő, és sokszor betegek, ezért sokszor kell majd helyettesíteni, azaz egész nap lenni, amiért persze egy forint túlóra pénz nem jár, mert nálunk ilyen nincs.

Utolsóként a kollégákat említeném. Mindennapos a pletykálás, a rosszindulat, ha jó vagy, akkor a féltékenykedés, de azért csak a hátad mögött, szemtől-szembe nem merik, hiszen úgy lenne lehetőséged megvédeni magad. Sajnos ezeket mind tapasztalatból mondom (és mások tapasztalataiból is: barátnők, fősulis volt csoporttársak). De persze találhatsz életre szóló barátokat is, ez sem kizárt.

Az egyetlen jó az egészben: a gyerekek. :) Ha őszintén szereted, megérted őket és a problémáikat, félelmeiket, örömeiket, türelmes vagy és kedves (de határozott), hamar a szívükbe zárnak. <3 Nem is miattuk hagytam ott a pályát, bár igaz, hogy nagyon neveletlenek, de ettől még nem szerethetőek kevésbé. :) Hatalmas szívük van és nagyon őszinték, de sajnos a magas csoportlétszámok miatt kevés figyelem jut egyenként a gyerekekre. :(

Tudom, hogy kb. 40 oldalon keresztül taglaltam, hogy mi milyen rossz, és egyetlen pozitívumot mondtam, de ezeket csak azért írtam le, hogy kicsit jobban képben legyen egy teljesen kezdő...

Ezek mind az én személyes tapasztalataim, és teljesen személyfüggő, kinek mi okoz nehézséget vagy fájdalmat... Lehet, hogy mások nem is értik, ezek miért jelentenek problémát nekem. Nem vagyunk egyformák, tudom. Hátha valaki tud írni egy sokkal pozitívabb véleményt is, én legalábbis reménykedem. Csak sajnos a mi oktatási rendszerünk kezd haldokolni. És ennek a gyerekek is "megisszák a levét". :(