Mit csináljak, ha egyik terület sem nekem való?

1-es Persze, ez is lehet egy megoldás, de én nem vagyok benne biztos, hogy ez előre vinne. Én nem hiszek abban, hogy majd az idő megoldja. 18 évesen érettségiztem és nem tudtam, hogy mit szeretnék tanulni, de mindenki megnyugtatott, hogy "semmi baj, mert majd idővel kialakul". Most itt vagyok 20 évesen úgy, hogy még több nyílt napon és tanácsadáson voltam, még többet önkénteskedtem és dolgoztam, voltam külföldön is, jártam OKJ-ra, elvégeztem egy félévet egy szakon és három félévet egy másikon...de még mindig nincsen jobb ötletem. Most ezt megint abbahagyhatom és várhatok, hogy "na, majd akkor talán majd egyszer megvilágosodom és kitalálom, hogy mivel is szeretnék foglalkozni", csak attól tartok, hogy ez nem fog megtörténni és nem akarom, hogy elvesztegessem a lehetőségeimet. Most vagyok még fiatal, most van pénzem, most van időm, most van energiám, egyszóval most van lehetőségem arra, hogy tanuljak. Nekem ez nem azért okoz problémát, mert kell egy végzettség, kell egy munka, kell a pénz, hanem nálam ez inkább egy ilyen identitás kérdés, hogy "keresem a helyemet, mi a nekem való, mihez értek, miben vagyok jó, mibe érdemes energiát és időt fektetni". Amíg én ezeket nem találom meg, addig én nem érzem magamat jól és nem vagyok elégedett az életemmel.

2-es

Mindkét szak érdekelt valamilyen szempontból, azért egyiket sem úgy választottam, hogy a hasamra csaptam és akkor ráböktem, hogy "na, akkor legyen ez". Viszont én is ugyanazt érzem, mint amit mások is mondanak, hogy valahogyan egyik sem nekem való. Tehát tényleg elég sok kritikát kaptam és kapok, viszont a nagy részükkel én is egyetértek. Csomó minden van most is, ami érdekel, de azt érzem, hogy nekem ez nem megy. Szeretem az óráimat, mert tényleg rengeteg érdekes feladat van, csomó olyan gondolatot és véleményt hallok, ami nekem eszembe sem jutna és azt érzem, hogy ezáltal olyan témákkal ismerkedek meg, amikkel amúgy nem tenném és én ezt élvezem és még sorolhatnám, de remélem, hogy így is érthető mert annyira nem akarom túlragozni a dolgot. Viszont bennem nincsenek meg ezek a képességek, nincsen meg bennem ez a fajta érzékenység, fogékonyság vagy nem is tudom, hogy minek nevezzem... Például másnak egy vers elolvasása után rögtön csomó ötlete támad pl. felismeri, hogy ilyet már hallott valahol, valamire emlékezteti, érzéseket vagy emlékeket kapcsol hozzá, össze tudja kötni az alkotó életével, több szempontból is körüljárja a témát stb., stb.... addig én vért izzadok azért, hogy legalább egy értelmes mondatot tudjak róla mondani, ami azért elég gáz és nem túl jó, tekintve, hogy erről szól a tanterv nagy része. Ugyanígy ez volt a helyzet a mérnöki szakkal is, csak ott éppen fordítva. Mások rögtön csomó mindent megértettek az órákon, átlátták az összefüggéseket, értették a számolásokat, felismerték a problémákat és keresték a megoldást stb., addig én teljesen el voltam veszve és azt se tudtam, hogy miről van szó. A szakmai tárgyak itt pl. abszolút nem is érdekeltek. Mindig normálisan tanultam és készültem, szóval jó eredményeim voltak, jól sikerültek a vizsgák is. Ugyanakkor úgy voltam és vagyok vele, hogy "oké, most lehet, hogy megtanultam, de attól még nem tudom, mert csomó készség, képesség, látásmód stb. hiányzik belőlem és ezek nem feltétlenül tanulhatóak".