Miért nézik le a filozófia szakot?

Mennyien végeznek filozófia szakon?

Ebből mennyi ír olyan könyvet, amit valóban érdemes elolvasni?

A pék-hasonlattal arra akartam utalni, hogy a magyar társadalom egy kívülről rendkívül vékonynak tűnő rétege is számszerűen kiteheti egy falu lakosságát, s ennyi ember kulturális igényeinek kielégítése nem haszontalan tevékenység.

Ha a filozófus képzést tekintjük, ugyanúgy vagyunk ezzel, mint a szakmák többségével: nemcsak a hallgatók felvételekor, hanem még a végzéskor sem lehet tudni, hogy kiből lesz zseniális filozófus, akinek a könyveit világszerte olvassák majd. Itt bele kell nyugodni abba, hogy több filozófust képzünk állami pénzen, mint amennyi végül ezt a tudást a társadalom hasznára fordítja majd, annak érdekében, hogy néhányuk, akiket előre nem lehet tudni, kik lesznek, rengeteget hozzátegyen. A rossznak bizonyult filozófusok legalább nem okoznak utólagos kárt, nem úgy, mint a rossz orvosok és a rossz pedagógusok, akik 40 éven át sokak életét keserítik meg. A filozófusok körében legalább van egy utólagos szűrő, hogy aki nem tud jót produkálni, az nem tud publikálni sem és elveszik a süllyesztőben, szakmát kell váltania. Egy filozófia szakra jelentkező ezt a kockázatot eleve látja. A filozófus-képzésre fordított állami pénz pedig relatíve elenyészően kevés, szerintem százan sincsenek az országban, akik ezzel foglalkoznak, s ráadásul ők képzik az iskolai erkölcstan-tanárokat is, ennek hasznosságát pedig nehéz lenne elvitatni.

A pék kézzel fogható dolgot hoz létre és életet biztosít.

Élelem nélkül a falu éhezne. "A korgó gyomor erősebb, mint a korgó lélek."

"A rossznak bizonyult filozófusok legalább nem okoznak utólagos kárt, nem úgy, mint a rossz orvosok és a rossz pedagógusok, akik 40 éven át sokak életét keserítik meg."

Tehát a filozófusoknak CSAK jótékony hatása van és többet érnek, még akkor is, ha nem csinálnak semmit, mint azok, akiket felsoroltál. Érdekes hozzáállás.

Nos, mennyi a rossz orvos? Ha a filozófusok az embereket tanítják és rosszul, akkor miért érnek többet egy rossz tanárnál? Vagy nincsen akkora hatásuk? Akkor az általad nem rossznak ítélt filozófusoknak mekkora a hatása?

Azt tisztázni kell, hogy a filozófusoknak közvetett hatásuk van, az viszont nagyon nagy.

Filozófiai területek például a politika, az etika, a tudományfilozófia. Igaz, hogy ezeknek van alkalmazott ága is (konkrétan politológia, orvosi etika stb.) de a gyakorlati alkalmazások mögött komoly elméletek állnak.

Szkeptikus hozzászólók, szerintetek mekkora hatása van a politikai filozófiának? Vajon mekkora a hatása Hobbes, Locke, Rousseau, Hume elméleteinek? Vagy éppen a kommunista, náci ideológusoknak? Még ha a politológia mint tudomány önállósult is részben, a háttértudománya (a "backup") akkor is a filozófia!

És vajon a jogfilozófia? Mi alapján hozzák meg a törvényeket? Még egyszer: még ha a jogászat maga önállósult tudomány is, a filozófia adja a háttérelméletek java részét. Vajon mekkora a hatása annak, ha valaki kitalálja az "illiberális jogállam" ideológiát stb.?

Etika, erkölcs. Teológiai ÉS filozófiai tudomány. És hiába van gazdasági etika, orvosetika stb. stb. -- a háttértudományuk a filozófia (és a teológia).

Közéleti témák. Mit gondoltok, a műveltebb közíróknak, TGM, Puzsér stb. stb. kik adják a műveltségüket? A "vas és acél" országának mérnökei?

"Évszázadokon keresztül a filozófia volt a tudományok királya, ne feledjük."

És a nőket használati tárgynak tekintették évszázadokon keresztül, a négerek rabszolgák voltak és lehet sorolni, hogy mi VOLT. A kérdés, hogy, hogy MA mi van, nem az ókori, nagy gondolkodókról van szó. Ráadásul, ők sem CSAK gondolkodtak, hanem alkottak is.

Szeretik hangoztatni, hogy úgy volt, hogy volt egy alaptudomány a Filozófia és abból pattant ki minden. "jog filozófia" - csakhogy előbb kell jogász módon gondolkodni és csak másodlagos a filozófus gondolkodás itt. A szakirány határozza meg magát azt, hogy a filozófus miről fog gondolkodni. Egy jogász filozófus vajon érteni fog minden fajta filozófiához? Lehet, hogy polihisztorok akadnak köztük is - bár a pop zenei filozófusokat tekintve ennek kicsi a valószínűsége. Ám a kifordított "filozófia a felsőbbrendűség és minden más tudomány csak alatta van" helyett az a megközelítés természetesebb, hogy a filozófia sok helyen alkalmazható, de az adott szak ismerete nélkül nem ér semmit, csak üres duma, ahogy Puzsér is csinálja. Jól hangzik, de tele van tévedéssel, ferdítéssel, érvelési hibával és legvégén nem más, mint egy szórakoztató ipari termék Puzsér maga és nem egy nagy gondolkodó. A hangzatosságán és az agresszióján túl nincs érték, amit megalkot, csak előre betanult manipuláció. Puzsér műveltsége a kommunikációs könyvek mintapéldája és az olvasottság / tájékozottság egy sajátos kivetülése.

Ha a legjobb érv a filozófia mellett, hogy Puzsér szintű embereket teremt, akkor engem arról győztetek meg, hogy a kérdés olvasásakor lévő értékét még jobban csökkentsem a filozófiának.

És több értéket adok annak a falfirkásznak, aki a kerékpárúton - az amúgy életveszélyes és alig látható - fa görcsöket körül firkálta és emiatt kevesebb baleset történik az utakon. A filozófus, aki felteszi a kérdést, hogy mi lenne, ha nem kéne vérző sebbel járni munkába a fa görcsök miatt. A "senki", aki körbe rajzolja ezeket a hibákat és ezért bűnt követ el (hiszen rongálja a köztulajdont a festéssel), meg valóban életet ment, nem úgy, mint a filozófus, aki "csak pofázik".

"előbb kell jogász módon gondolkodni és csak másodlagos a filozófus gondolkodás itt"

A jogalkalmazásban igen. És a jogalkotásban?

"A filozófus, aki felteszi a kérdést, hogy mi lenne, ha nem kéne vérző sebbel járni munkába a fa görcsök miatt. A "senki", aki körbe rajzolja ezeket a hibákat és ezért bűnt követ el (hiszen rongálja a köztulajdont a festéssel), meg valóban életet ment, nem úgy, mint a filozófus, aki "csak pofázik"."

Nem. Jézus. A filozófus az, aki felteszi a kérdést, hogy

1. Kinek kell munkába járnia? (Nőknek? Gyerekeknek? Miért vagy miért nem? Nemek eltérő szerepei a társadalomban stb.?)

2. Kell-e vérző sebbel munkába járni? MIért vagy miért nem?

3. Ki az a "senki"? Ki a "valaki"?

4. Kinek a dolga körberajzolni a fákat és miért pont neki? Társadalmi egyenlőség, egyenlőtlenség stb.? Jól van ez így - nincs ez így jól stb.?

5. Miért követ el bűnt? Mi az a "bűn"? Ki szerint bűn? Stb.

6. Mi az a köztulajdon? Szükség van egyáltalán köztulajdonra és magántulajdonra? Miért vagy miért nem?

7. Meg lehet-e rongálni a köztulajdont? Ki mondja meg, hogy mi számít rongálásnak és "megváltoztatásának"? Mi a normarendszer alapja? Elfogadható-e a társadalmi konszenzus, miért vagy miért nem, mikor és mikor nem stb. stb.

8. Vajon a "csak pofázás" az értéket teremt vagy nem? Mi az az érték?

Csak néhányat emeltem ki a fenti mondatodból, amelyeken például a filozófusok gondolkodnak. Még egyszer: ők a jog, az etika, a politika, a közgazdaságtan, a társadalomtudományok intellektuális háttérmunkásai.