Merre tovább? Tanácstalan vagyok.

Mindig azt nézd meg, mire van a legnagyobb kereslet! Ha elvégzed az OKJ-t, muszáj munkát találnod utána vele, máskülönben csak kigórtad a pénzt az ablakon.

(értsd: ha nincs Magyarországon "Náza", ne tanulj űrhajósnak)

Sajna a fotózást még mindig sokszor összekötik a rajzzal, én pl. azért sem kíséreltem meg annak idején a fotózást takaró multimédia szakot az iparművészeti egyetemen, mert szinte ugyanaz volt a felvételi, mintha mondjuk grafikusnak mennék: rajz a köbön, s az ilyen szintű rajzhoz a rajz érettségim is nulla előny. De ha a felvételin nincs rajz, csak a tananyagban lesz, akkor ezen ne parázz, nem a rossz kézügyességed miatt fognak kirúgni, az hamarabb gond lehet, ha gyenge a térlátásod, térérzékelésed vagy nem érzékelsz arányokat megfelelően, de még ettől sem fognak kirúgni, csak nehezebb lesz számodra az iskola.

Viszont a fotós meló ritkán olyan, hogy alkalmazottként tudj elhelyezkedni. Tehát ez nem csak annyi, hogy kitanulod a fotográfiát és ahogy kilépsz az iskola kapuján, máris pénzt keresel vele. Amíg ha kilépsz akár bolti eladóként/felszolgálóként, akár gépkezelőként, szerelőként, építőipari szaktudással vagy éppen kisiparos szakmával az iskolából, valóban el tudsz helyezkedni, mert olyan ordas hiány van a munkaerőpiacon. Nos, fotósból nemhogy nincs hiány, hanem túlkínálat van.

Erre jön, hogy ahhoz, hogy egyáltalán elindulj fotósként a pályán, meg kell venned a felszerelésedet, kell egy referencia, hogy mit tudsz és profi marketingesnek kell lenned, hogy betörj egy telített piacra, eladd magad, mert sokan azt képzelik, hogy attól, hogy vesznek egy kamerát vagy akár csak jó képeket lőnek a mobiljukkal, már ők mindjárt egy Klösz György vagy Escher Károly. Így egy csomó olyan melót, amit régen a hivatásos fotósokra bíznak, ma elvégzi egy képzetlen bárki, aki azt hiszi, hogy "csak le kell nyomni egy gombot". Vagyis a fotós hivatáshoz tényleg nagyon elkötelezettnek kell lenni, hogy ilyen körülmények között azt válaszd és tűzön-vízen keresztülvidd.

Szerintem eléggé fontos az, hogy szeresd azt, amit csinálsz, gyakorlatilag ez a lényeg, mert ha olyan a munkád, hogy csak napi 8 órán át hánysz tőle, az a nap maradék 16 órájára is negatívan hat. Úgyhogy az a legjobb nyilván, ha a választott foglalkozást szereted is és munkát találni is lehet vele. Második verzió, ha elsőre nem is jön be a szakma, a tanulmányaid során megpróbálod meglátni benne a szépet és mégis összebarátkozol vele. Plusz megnézed, mely része érdekel a legjobban és abban megpróbálsz a maximumra fejlődni, esetleg újítani benne, így mindjárt egyedivé, speciálissá is teszed magad és ezzel a plusz képességeddel keresettebbé válsz. Pl. kitanulsz szobafestőnek és kifejlesztesz valamilyen falmintázási eljárást, amit csak Te tudsz. Továbbá ha olyan szakmát választasz, amiben kevesebbet kell az iskolapadban ülni és több a gyakorlati rész, akkor sem az iskolában, sem későbbi munkád során nem kell feltétlenül a veled együtt tanulók/dolgozók társaságát "élvezned", ha ez esetleg zavarna.

Meg még egy szempont: ha tudnátok finanszírozni, bátorítanálak, hogy ne az otthonod környékén keresgélj lehetőségeket, hanem fontold meg az elköltözést, mert annak nagyon sok haszna van, ha kiszakadsz kicsit a korábbi környezetedből. Más helyek, más emberek megismerése és az, hogy részben önállóan kell gondoskodnod magadról, olyan új képességekkel ruház fel, ami szintén megkönnyíti felnőtt életedet.