Ha tudok programozni, akkor a programtervező informatikus szakon mennyire leszek előnyben?
Nem vagyok profi, de az alapokkal tisztában vagyok. Eddig komolyabban csak Java-val foglalkoztam. Előtte C vel is kicsit.
Egyetemen mire számítsak? Milyen köt. progokat kell elkészíteni? Első félévben C lesz nekünk, it mire számítsak?
A matek tudásom cserébe viszom szűkös, nem tudok integrálni, deriválni, stb.. Ott mennyire gyors a tempó?
SZTE-n kezdek majd.
Nálunk Miskolcon nem sok.
Progterv matekról szól kb csak.
Valamennyi előnyöd lesz, de nem túl sok. BSc első félévében van Programozás alapjai, de mellette van Kalkulus, Diszkrétmatek, Számítógép architektúrák stb.
De ez ne törje a kedvedet. Érdekeljen a programozás és legyen egy biztos középszintű matek tudásod (nagyjából november végére értek el az alap integrálás/deriválás feladatokhoz, aztán 3. félévben kb mindent integráltok, amit csak lehet:D), légy szorgalmas, kb ennyi.
(SZTE-n csináltam proginfó BSc-t és MSc-t is, ha van kérdésed nyugodtan írjhatsz)
Az SZTE-n jártam programtervező matek szakra egy ideig. Nem fejeztem be, mert az integrálásba beletört a bicskám.
Jóval több matek van amúgy, mint informatikai óra. Vagy lehet, hogy csak nekem tűnt soknak, mert a matekot utáltam? :D
Szóval a mateknak feküdj neki már a legelején, mert az nem lesz egyszerű.
Az informatika része nem vészes, mondjuk ott az elmélet a gázabb, egy rakás dolgot meg kell tanulnod, amire aztán soha nem lesz később szükséged. És nem túl vicces, amikor a vizsgaidőszak kellős közepén, 3 nappal a vizsgád előtt jut eszedbe, hogy egészen addig még ki sem nyitottad a 800 oldalas Tanenbaum Számítógép-architektúrák könyvet, a vizsga anyaga pedig a teljes könyvet lefedi. :)
A kötelező programok amúgy nem voltak bonyolultak egyáltalán, szóval azokkal nem hiszem, hogy gondod lesz, főleg ha már tudsz 1-2 nyelven programozni valamilyen szinten. Azt hiszem a programok úgy voltak, hogy kaptunk egy listát, amiből lehetett választani, hogy melyiket akarod megírni.
Háromra emlékszek konkrétan:
Az egyik olyan program volt, ami valódi törtekkel számolt és egyszerűsített. Beírtál két tört számot és akkor kiírta a legkisebb közös többszörösüket meg a szorzatukat, különbségüket, ilyesmi.
A másik az egy ATM-et szimuláló program volt. Egy txt fájlban volt tárolva egy bankszámlaszám meg a hozzá való PIN kód meg az egyenleg. A program bekérte a számlaszámot és a PIN-t, ellenőrizte, hogy ezek helyesek-e, ha nem hibát írt ki és bekérte még egyszer. Ha helyesen írtad be, akkor megkérdezte, hogy mit akarsz csinálni: egyenleget lekérdezni, pénzt felvenni vagy pénzt befizetni. Kiválasztottad melyiket akarod és utána aszerint frissítette az egyenleget. Mondjuk, ha a befizetést választottad és beírtad hogy 1000 forintot fizetsz be, akkor a txt-ben az egyenleget megemelte 1000 forinttal, hogy a következő lekérdezésnél már látszódjon a változás.
A harmadik pedig egy bemeneti fájlból olvasott be egy -10 millió és +10 millió közötti egész számot, ami szövegként volt leírva és azt kellett kiírnia számokkal. Tehát például ha a fájlban az volt, hogy "minusz egymilliónégyszáznyolcvanhatezerszázhatvannyolc", akkor a programnak azt kellett kiírnia, hogy -1486168. Ez baromira egyszerűen hangzik, elsőre de vannak benne buktatók, például vannak olyan számok, amit kétféleképpen is le lehet írni, például "száz" vagy "egyszáz" és az ilyen számokat is tudnia kellett kezelnie a programnak.
Én nagyon jól megírtam, tökéletesen működött is minden egyes számra.... kivéve a NULLÁT! LOL
Mert azt valahogy a programírás közben elfelejtettem, hogy a mínusz 10 millió meg plusz 10 millió szám között van még egy nulla is. :D
Az volt az egyetlen szám, amit nem ismert fel a programom, ezért kaptam végül rá négyest. :D
31/N
Ja és azt elfelejtettem mondani, nem tudom, hogy ezt csináltatják-e még most is, de minden egyes megírt programhoz rajzolni kellett egy diagramot is arról, hogy hogy működik. Már nem emlékszem mi a neve azoknak a diagramoknak, amik egy program működését mutatják be, de tudod ilyen kis négyzetek meg rombuszok meg ovális formák vannak benne és nyilak mutatják, hogy mi után mi következik.
Na, amikor megírtuk a progit olyat is kellett hozzá rajzolni mindig. Ami elég vicces volt, mert magát a rajzot szerintem jóval bonyolultabb volt elkészíteni, mint a programot megírni. Például ezt az utolsónak leírt számátváltós programot megírtam annyi sorban, hogy Word-be átmásolva és kinyomtatva 4 oldal lett az egész. De a hozzá kapcsolódó rajz szerintem még ennél is több oldalas volt. Emlékszem, hogy A/4-es lapokat celluxoztam össze, mert egyre nem fért rá az ábra. Aztán év végén a tanárnak be kellett mutatni és ott hajtogattam ki előtte és akkor ő belekérdezett, hogy mi mit jelent és így kellett bebizonyítani, hogy te írtad a programot nem valaki más. :D
Meg elvileg az összes beadott kötelező programot elmentik valami adatbázisba és átfuttatják az újakat valami programon, ami leellenőrzi, hogy nem másnak a már régebben beadott programját adtad be még egyszer.
31/N
UML re gondolsz. (Unified markup lang.)
Matekos tárgyaknál a legelején mit veszünk majd? Írták felettem, hogy november körül jutunk el az integrálásig, derivalásig. Előtte mire számítsak? Mit érdemes átismételnem?
Középsulis anyagból mi fontos? Algebra , függvények, teljes indukció, stb..?
Hát figyelj én már 10 éve jártam oda, úgyhogy konkrétan nem emlékszem, mik voltak matekból. De diszkrét matek meg kalkulus biztos van már az első félévtől kezdve.
A kalkulust Szabó Tamás tanította, a dimatot pedig Czédli Gábor. Ha rákeresel a nevükre, biztos megtalálod a honlapjukat. Azon régen voltak fent előadásanyagok meg régi vizsgasorok is. Ha még mindig ők tanítanak az egyetemen, akkor biztos fent vannak az anyagok még mindig a weben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!