Miért "támogatnak" a tanáraim?
Nem vagy "gomba". Fogalmazni aztán jól tudsz!
Mi szeretnél lenni? Mit szeretnél tanulni? Mi érdekel? Valóban elég nagy a verseny, nehéz nem elveszni, és nehéz a tömegből kitűnni - sok a tehetséges gyerek, fiatal. Viszont szorgalom nélkül elvész ám! Az a sok ijesztgetés azért van, mert arra akarják felhívni a figyelmet, hogy szorgalmasnak kell lenni. Szóval ne félj, látszik, hogy tehetséges vagy, és ha szorgalmas leszel, haladsz majd az utadon.
Egyébként tudok én fogalmazni, csak fáradt vagyok és gyorsan is írtam. :)
Hogy minden "kérdésre" "válaszoljak":
„Általában szeretek élni, máskor – úgy gondolom, hogy – nagyon is életvidám vagyok. Sokak szerint rengeteg talentumom (tehetségem) van; könyveket, verseket írok, szeretem a kosárlabdát, elég jó vagyok a fociban is, szívesen kézizek vagy tollas labdázok.
A legtöbb tantárgy megy, de nem vagyok stréber, sőt inkább egy kicsit szétszórt. Élvezem matekból, ha sikerélményem van, érdekelnek az állatok, és a szervezet. Szeretem az embereket, szeretek alkotni, a tanáraim szerint kreatív is vagyok. Az egész iskola könyvtárat kiolvastam, könyveket, verseket írok, az internetről is sok történelmi cikket nézegetek.
Egy időben sok viccet olvastam és a nagy részét megjegyeztem, és elmondtam, de helyzettől függősen vannak jó beköpéseim. Egy igazi ifjúsági rendező mondta, hogy „színészi vénám van”, és rajzfilmeket is tervezgetek, karaktereket rajzolok.
Minden érdekel, olyan munkát szeretnék amivel segítenék az embereken. Úgy döntöttem, hogy alsósokat fogok tanítani, hiszen ők tudnak majd legtöbbet segíteni másoknak és az készíti fel majd őket a kemény felsőbb iskolákra. A bakancslistámon van az is, hogy alapítok egy rajzfilm stúdiót Magyar országon, bármilyen kevés pénzt is kapok érte. Sem a könyv írást, sem a rajzfilm stúdiót, nem pénzért szeretném megvalósítani, és a tanítónéniégre sem ez motivál.
Van egy kisöcsém, de olyan igazi barátságokat kialakítani még volt még időm, és Januárban megszületik a másik, kisebbik tesókám is.
– Mint mondtam – angolul tanulok, eddig 1. helyen egy szakgimi művészet és informatika szakja áll. 2. helyen média és humán, 3.-nak pedig a mozgókép és animáció szakot jelöltem be.”
És kedves 2# tényleg köszönöm az őszinte véleményedet! ;)
Mindenki magából indul ki. Ezek szerint akkor nekik nehéz volt a gimi. Én speciel gimiben szinte semmit se tanultam, órán figyeltem és kész. Dogák előtt átnéztem a dolgokat, házit is csak akkor csináltam ha megnézte a tanár. Mégis szinte minden évben kitűnő voltam, pedig az ország egyik legjobb vidéki gimijébe jártam, az összes érettségim is 90% fölött lett egy kivételével.
Sose értettem, miért riogatják mindig a gyereket a gimivel hogy milyen nehéz lesz stb, főleg a tanárok, gondolom mert a gyenge képességeik miatt nekik ilyen volt, aztán szeretnék ha más is szenvedne úgy mint ők.
A rajztanárod meg el van tévedve. Ha szerinte a művészek világa kegyetlen xD. Gondolom nem járt még soha normális egyetemre közelében sem.
Ez a túlreagálás annyira tipikus. Ugyanezt meg fogod kapni az érettségi előtt is, aztán odakerülsz és rájössz, hogy tök felesleges volt annyit izgulni. Ráadásul ha tényleg végig akarod vinni a rajzfilmes álmodat, az érettségi eredményedet lehúzhatod a WC-n, mert művészi egyetemen senkit nem érdekél, hogy milyen jegyeid voltak a középsuliban, csak művészeti felvételi van. ( Tapasztalat, rajzfilm készítést tanulok egyetemen, rajzfilm stúdióban dolgozom, és később amúgy én is saját stúdiót szeretnék a jövőben. ^^)
Az angolod miatt sem kell paráznod, nálunk anno kb. 5 ember volt, aki ténylegesen meg tudott mukkanni az órákon, a te szinted abszolút jó, rengeteg osytálytársad lesz, aki fele olyan jól se beszél, mint te.
És nem a gimibe fogsz belehalni, hanem az unalomba. Nem fogok hazudni, azt elismerem, hogy életem négy legborzalmasabb évét éltem át, de nem azért, mert halálra dolgoztattak (a művészeti tanáraink magasról tojtak a saját óráikra is), hanem utáltam az órákat és utáltam tanulni. (ettől függetlenül mindig kitűnő voltam, de csak azért, mert akkor még nem tudtam, hogy az egyetemhez nem fog kelleni)
Szóval semmi sem igaz abból, amit neked mondanak. Azért jó, ha készülsz a felvételire, de nem a Poklot készülsz megjárni, úgyhogy semmiképp sem éri meg görcsölni, mert csak magadnak ártasz vele.
Sok sikert!
Általános iskolásként azon aggódni, hogy mi lesz középsuliban, elég felesleges :)
Pár év múlva megfordul veled a világ, kinyílik a szemed :) Középsuli kb. harmadik körül találnak magukra az emberek, kb. akkorra alakul ki a későbbi egyéniségük, még akkor is, ha korábban mást gondolnak. :)
A középsuli ugyan olyan rendszer, mint az ált suli, sima az átmenet. A nagy pofára esés nem akkor lesz, hanem amikor elmész egyetemre. Ott pofával mossák fel a középsulis tanítónéni kedvencei a padlót :D Majd meglátod 5 év múlva :) Addig meg ne foglalkozz vele, mit mondanak, a középsuli csak az áltsuli folytatása.
6. osztályos koromban velem és egy akkori barátnőmmel közölte a matektanár, hogy nem fogjuk bírni a gimit, és senki sem lesz belőlünk.
Gimnáziumi érettségi pipa, mindketten egyetemre járunk. :)
Nem lehet, hogy a tanáraid megkeseredettek, és a saját sikertelenségüket vetítik ki rátok?
22/N
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!