Milyen tanárképző főiskolák és egyetemek vannak?

Az alapképzéssel nem taníthatsz sehol sem! Sajnos semmit sem ér önmagában. Én magyaros vok a DE-n. Úgy működik, hogy a 2. szemeszterben döntened kell, hogy tanár szakos leszel, vagy diszciplináris (azaz valamilyen kutató)képzésben akarsz tovább tanulni. Ha tanár szakos leszel választasz egy minor szakot, pl. töri. A magyar lesz a főszakod, a töri a második szak, a kettő nem egyenértékű, mert magyarból kétszer annyi kreditnyit tanulsz majd, mint töriből. + a tanárszakos tárygak, pl. pedagógia és pszichológia (ezek a PEPSZI TÁRGYAK :) )

Szóval lehetsz nemtudó tanár! Már nincs különbség a főiskola és az egyetem között, csak a névhasználatban. Max. annyiban térnek el, hogy pl. a DE több mester és alapképzési szokat indít, mint a NYF. De amúgy nincs különbség.

Szia!

Én azért átgondolnám, mennyire éri meg tanárnak menni... Én legalábbis tanár vagyok, egyetemi két nyelvszakkal, és az álláslehetőségek száma mondjuk úgy, nem éppen kielégítő. A kezdő nettó fizetés pedig 70 000 forint. (Szakvezetőm 20 éves gyakorlattal keres nettó 89 000 forintot!) Biztos megéri szétcseszni az idegeidet ennyi pénzért?

Ennyit a lebeszélés részéről.

Egy másik aspektus: olyan, hogy tanárképző főiskola, gyakorlatilag nincs már. Ahhoz, hogy tanár legyél, fel kell venned egy alapszakot, ahol első évben el kell kezdened a tanári alapozó tárgyakat teljesíteni 10 kredit értékben.

Ez gyökérség, ha lehet ilyet mondani: pszichológia, művelődéstörténet, oktatásfilozófia, stb. Semmi gyakorlati haszna nincs. Azután másodéven fel kell venned egy tanárképes minor szakot, minthogy az egyszakos tanárszak, mint olyan, már nem létezik a bolognai rendszer miatt.

Ha leteperted a három évet, megvan a BA/Bsc diplomád, jelentkezned kell tanári mesterszakra (már ha az adott egyetem indít ilyet, ami egyáltalán nem biztos), ahol jön a többi tanári szaktárgy, pl. didaktika, neveléselmélet, a komplex szigorlat, végül a tangyakok. Ezután kapsz egy "... szakos bölcsész és tanár"-diplomát, amivel taníthatsz általános- és középiskolában is. Ez a rendszer azonban már most döglődik, úgy, hogy még el sem indultak a tanári mesterszakok. Történt ugyanis, hogy a most harmadévesek előző év végén leadták a master-jelentkezési lapokat, amiből kiderült, intézményenként és szakonként max. 3-4 ember szeretne tanár lenni (10 fő alatt törvényileg tiltják a szak indítását!), így sok helyen (pl. az én egyetememen is) el sem indítják a tanári masterek többségét. Így előfordulhat, hogy az ország másik végébe kell majd tanári masterre járnod. Nem tudom, pontosan melyik egyetemre szeretnél jelentkezni, de mielőtt döntesz, szerintem érdemes átgondolni ezeket...