Tanulás, de hogyan?

Vígasztaljon az hogy én se tudtam soha tanulni. Mindig 4.5 körül volt az átlagom fiú létemre, pedig mindig 3x annyit kellett tanulnom érte mint másoknak. Szar a technikám, vay nem tudom. Két heten van felkészülni az emelt bioszra meg a kémiàra, mert eddig a suliba kb. minden nap dogákat írtam, természetesen nem érettségi anyagokból..

Szerinted mennyire félek?:D

Sokan ott buknak el, hogy azt gondolják, különleges képességek kellenek egy egy tantárgy elsajátítására, vagy egy szak elvégzéséhez. Hiszen a közoktatásban is azt kommunikálják, ha valaki jó egy tárgyból, az mennyire kiváló szakmailag.

De részben el kell keserítenem az embereket, nem a magas IQ, nem a magas értelmi szint miatt tud valaki elvégezni egy szakot, hanem azért, mert qrvára beseggeli, amit be kell. Ez a titok nyitja. Pont jogra jártam, ott az első évben nagyon sokan így gondolták, hogy micsoda értelmi szint kell hozzá. Nyilván nem hátrány, ha van, de ha csak arra akar hagyatkozni az ember, akkor ki fog bukni. És ez bármelyik szakról elmondható: orvosiról, mérnökiről. Van egy anyag, amit be kell seggelni, nincs mese. Hiába szar, hiába tűnik értelmetlennek, unalmasnak, akkor is be kell seggelni. És ezt a mentalitást kell elsajátítani, és megérteni. Hiába nyűg, hiába vagy beteg, van 1000 problémád, ha nem ülsz le tanulni, akkor kibuksz. Ennyi a titok nyitja.

Az egyetemi szakok az átlag IQ szinthez vannak igazítva. Hiába kommunikálják sokan, hogy micsoda istenek, valójában nem azok, csak ők minden nap leültek foglalkozni az anyaggal.

Ha nincs meg a küzdőszellem, kitartó mentalitásod, akkor nem fog sikerülni, nem is érdemes próbálkozni vele. Az elte jog pedig pont ilyen. Qrva sok negatívumot kell elviselni, hogy megkapd a diplomát, és nem csak a tanulásra gondolok. Egy igazi feudális viszonyokra épülő egyetem, mind a mai napig.

És ez igaz a munka világára is. Az emberek azt gondolják, hogy a munkahelyükön micsoda kreatív, problémamegoldást kell eszközölniük, pedig nem. Repetitív dolgok teszik ki a munka 80%-át.

Fogd meg a könyvet, ülj le, és kezdj el tanulni. Ennyi. Arra neked kell rájönnöd, hogy neked mi a leghatékonyabb, ezt csak te tudod megmondani. Nekem az működött mindig, ha elolvastam az anyagot, kijegyzeteltem, aztán utána már csak a jegyzeteimet tanultam úgy, hogy felmondtam magamnak. (Nyilván van az a tananyag mennyiség és az a kevés idő, ahol ezt nem lehetett megvalósítani, de az érettségi nem ilyen.)

Egyébként én amíg egyetemre jártam, főleg msc-re, ahol nem nagyon voltak zh-k, csak vizsga, minden vizsgaidőszak elején pánikba estem, hogy basszus, én már nem emlékszem, hogy kell tanulni, nem fogok tudni levizsgázni. Aztán mindig leültem, elkezdem, és csodák csodájára mindig sikerült.

a 4. válaszolót miért húztátok le? mert fekete-fehéren leírta, hogy az orvosihoz és a joghoz nem kell kiemelkedőnek lenni??? :D:D:D anyám rutinműtéten esett át az orvosi véletlen elvágta az artériáját, ito-ra került, az arteria pozíciója normális volt, az orvos válasza ennyi volt: nem hitte volna, hogy ennyire anatómiai. Mi csak néztünk, hogy mi a f********? Ezt komolyan kifostad a szádon?

Szóval többféle tanulási technika van, de jogon leülsz és seggelsz. Nagyon oda kell koncentrálni és lehetőleg minél több "érzékszerved" használd tanuláshoz - nekem rengeteg enzimet kellett megtanulnom, egyes csoportokat különböző színű kiemelővel vagy post-it-tel csoportosítottam. xy percnél általában az emberek nem bírják tovább, ezért iktass be apró szüneteket, esetleg közötte 5-10 percet tornázz. Az nálam mindig bevált, kicsit felpezsdültem tőle és mindig jobban ment utána.

Ami extrán bevált nálam egyetemen: minden előadás után a leadott anyagra szántam 10 percet - átolvastam, felfogtam, hogy miről volt szó, így az otthoni tanulásnál mindig könnyebben ment.

Most ennyi jut eszembe, de ezek nálam működnek. régen hyperaktiv voltam és nem tudtam seggemen maradni, akkor arra kényszerültem, hogy a házban fel-alá futkorásztam, miközben a könyvet olvastam XD most már lenyugodtam, mert rákényszerültem. :D

Egyik szakhoz sem kell kiemelkedőnek lenni.

A mérnöki, programozói, egyéb reál tárgyas szakok sem durvák, csak megy a szokásos túlzás. Nyilván más tanulási stratégiát igényel, de oda is le kell ülni és begyakorolni az adott dolgokat. Ennyi a titok nyitja.

Kitartás és sok szorgalom kell hozzá, ez a titok. Nem is annyira azon múlik az egész, hogy mennyire okos az illető, hanem a jó tanulási technikán. Én is jogon vagyok, bár nem az Elte jogi karán. Azt kell, hogy mondjam, hogy nekem a mai napig valahogy nem sikerült teljesen elsajátítanom egy jó tanulásmódszert. Van, hogy jobban megy, van, hogy nagyon gyatrán, de ez főleg az adott anyagtól és az épp aktuális érdeklődésemtől függ. Az biztos,hogy nekem is nagyjából 3x többet kell tennem a sikerért ezen a téren, mint az átlagnak. Itt a legtöbben fotografikus memóriával rendelkeznek és képesek órák alatt 100 oldalakat be...ggelni. Velem főleg az a baj, hogy ami nem igazán érdekel (márpedig itt sok, értelmetlennek tűnő marhaságot kell bebiflázni), és nem látom értelmét, hogy valaha hasznát veszem az életben, akkor szenvedhetek vele, és le kell küzdenem ezt magamban, hogy sikerüljön, ami nagyon sok energiámba kerül. Na, itt ez a mentalitás nem a legszerencsésebb, szívok is miatta eleget. Igaz, volt olyan vizsgaidőszak, hogy minden 4-es 5-ösre sikerült szinte, de nem ez a jellemző. Még egyszer biztosan nem döntenék emellett a szak mellett, ha ott tartanék, de ha egyszer már belekezdtem befejezem, mert be akarom!!! Neked pedig azt ajánlom, hogy jól gondold át, mielőtt jelentkezel, mert sok-sok nehézséggel jár, és rögös út vezet a diplomáig. És ezt ne bántásnak vedd, nem rád nézve mondom, hanem általánosságban. Viszont, ha ezt szeretnéd, érdekel és megvan benned a kitartás, úgy érzed, akkor sok sikert! :)

23/L