BME gépészmérnök vagy energetikai mérnök?

Az energetikai keresettebb, a gépészmérnöki könnyebb.

Engem pl. egyszer megkeresett egy nagyon exkluzív fejvadász iroda elég magas szintű vezetőnek. Számomra tól magas is lett volna valószínű, de mondta hogy nem találnak embert. Nekem a német jól ment, ezért akartak oda eladni, ott bukott a dolog, hogy a német vezetés energetikust vagy erősáramú diplomával rendelkezőt keresett, és én hiába voltam automatizálásban, az kevés Volt nekik, mert a diploma másról szólt.

Gépészmérnük meg nagyon sok van, de kevés a jó. Könnyű a sok közt elveszni.

Persze, hogy sok gépészmérnök van, mivel mindehová kell. A hengerműtől kezdve a forgácsolócsarnokon át, a lakatosüzemig mindehová. És ezek csak a technológiával foglakozó részek, a konstrukciós rész megint más tészta. Pl. egy energetikus gyakran késznek tekint már egy szivattyút vagy kompresszort, pedig előtte jópár konstruktőr, illetve technológus gépészmérnök dolgozott már azon, hogy azt a gyártmányt az energetikus késznek tekinthesse. Félreértés ne essék, természetesen fontos az energetikus is, de jóval kevesebbre van belőle szükség mint gépészmérnökből. Az meg, hogy nehezebb az pedig erősen egyébfüggő. Ez olyan mint eldönteni, hogy a villamosmérnöki vagy a gépész a nehezebb, egészen más agyi beállítosság szükséges hozzá, rendszerint 80%-os valószínűséggel messziről is meg lehet mondeni valakiről, hogy pl. gépész vagy villamosmérnök-e, nekem legelábbis sikerülni szokott.

Divat mostanában leszólni a gépészmérnökit, hogy nem annyira modern, mint pl. egy mechatronikai mérnök, vagy akármi, de aatól még ez a szakma létezni fog 300 év múlva is, mert megkerülhetetlen. Ez olyan mintha az mondanád, hogy a kohászat vagy a bányászat elvault dolog, illetve az ezeket művelő anyagmérnökök, kohómérnökök, földtudományi mérnökök elavult mesterséget űznek, de attól még 300 év múlva is ki kell majd szedni a vasércet a földből, akkor is ki kell majd önteni, és minden bizonnyal, akkor is meg kell majd forgácsolni.

egy gépészmérnök

Kedves gépészmérnök!

Ne értsd félre, sosem szólnám le. Mivel én mindig a kettő közt lebegtem. (kiváncsi lennék élőben mit gondolnál rólam ha nem tudnád pontosan mi vagyok)

Amikor Mechanikus munkám Volt akkor otthon mindig elektronikával foglalkoztam hobbiként, amikor meg elkezdtem a villamossági szakmában dolgozni, akkor az autószerelés és egyéb kétkezi munkák jelentették a kikapcsolódást.

Hozzáteszem, gépészként kezdtem, majd ezt az irányt a mechatronikával technikus szintig vittem, mérnökit meg villamosságból csináltam. Mivel abból nekem valahogy jobban megy az elmélet annakellenére hogy az amper megfoghatatlanabb mint mondjuk egy hajlító vagy nyíróerő.

Mondjuk engem mindig is érdekelt automatizákási emberként is hogy mi a fene az amit automatizálunk és miért úgy történnek a dolgok ahogy.

Viszont tény, hogy általában nincs akkora követelmény a szakokon. Ettől még akit érdekel a szakmája és nem csak azért van ott mert valamit kell csinálni és anyu fizeti, az jó szakember lesz.

Érdekes a dologban, hogy pl. van egy haverom, bizonyos területen nagyon jó mint konstruktőr, de pl. az ilyen banális dolgokat nem igazán ismerte hogy hogy működik a csavar. Milyen menetemelkedésnél lesz önzáró meg hasonlók.

Kedves 4-es,

úgy látszik én meg neked vagyok az inverzed, mert középsuliban tanultam elektrót, és abból tettem technikusi vizsgát is (erősáram) , de egyetemre gépészre mentem. Szabadidőmben mondjuk engem inkább érdekel a csillagászat, vagy valami olyan aminek semmi köze nincs egyik szakmához se, hogy aztán feltöltődjek, és utána megint jól menjen a szakma:)

És igen, sok konstuktőr nem ismeri megfelelő szinten se a technológiát, és sokszor a legalapabb összefüggéseket se tudja már fejből, mert mindenre ott van a csodálatos CAD rendszer, amiben készre megkonstruálja az alaktrészeket, a szerelést is tudja tervezi, meg meg lemodellezi a megmunkálást is. Ja meg ugye még egy végeselemszoftverrel is emg van spékelve. Ez már nem az a világ, ahol papíron rajzoltáka a nyíróerőábrákat, meg tussal húzták ki a rajzokat.

A jó, hogy már itt tartunk, de az igazi tervező az az alapot azért nem felejti el, meg jó esetben járt már megmunkáló műhelyben is, és nem csak az irodában a gép előtt modellezte CAM-ben az esztergálást.

Egyik tanárom azt mondta, hogy a tervező az sokkal magasabb szint mint a technológus, mert egy jó tervező olyan szinten ismeri a technológiákat is, mint egy technológus. Nah ez azért a valóságban az álom kategória szokott lenni, és általában külön ember szokott kelleni a technológiára, biztos ami biztos:D

Attól függ mivel akarsz foglalkozni az életben, mi az ami érdekel, neked izgalmas. Ezek a gépészeti területek nagyon szerteágazók, nem csak a szak, de a szakirány, specializáció is nagyon sokat számít. BME energetikai mérnök szakon is gépészeket képeznek, csak olyan speciális területekre, mint a hőerőgépész (energiaipar - ipari kazánok, turbinák, erőművek, megújulók), épületgépész (épületek fűtése, klimatizálása, gépi-szellőztetése, vízellátás-csatornázás-gázellátás), nukleáris technika specializáció, vegyipari gépész és van villamosenergetika is. A villamosenergetika irány kakukktojás, az inkább az erősáramú villamosmérnöknek felel meg, nem annyira gépész, ott az MSC is a villamosmérnöki karra vezet. Ezekre van kereslet az iparban, de nincs szükség tömegével ilyen szakemberekre a munkaerőpiacon. Mivel speciális területek, így nem olyan könnyű elhelyezkedni velük.

Gépészmérnök szak már 12 helyen van az országban. A fenti gépészeti irányokon túl lehet menni még például anyagtechnológus, járműgépész, géptervező (gépek konstrukciója), gyártástechnológus (feladata a konstruktőr által tervezett gép, fémalkatrész gyártástervezése, gyártás felügyelete, ellenőrzése, minőségbiztosítása), műanyagipar-polimerek, mechatronika (gépészet+elektronika, automatizálás) irányba.

Magyarországon a gépiparban inkább a gyártás dominál, de azért a géptervezők is keresettek. De gyártás területén lehet a legkönnyebben elhelyezkedni, gyártástechnológusokra van a legnagyobb igény.

Pályaválasztás előtt nehéz eldönteni még a szakot is, nemhogy a specializációt, szakirányt, de érdemes tájékozódni, hogy melyik egyetemen, főiskolán mit oktatnak, miben lehet elmélyültebb tudást szerezni és később MSC-n továbbtanulni.

BME gépészmérnök szakán épületgépész, folyamattechnika (elsősorban vegyipari, élelmiszeripari, energetikai folyamatok), gépgyártástechnológia, géptervezés, anyagtechnológia (fémek és polimerek tudománya) és gépészeti fejlesztő (gépészeti modellezés) specializációra lehet menni.