Miért képeznek ki túl sok diplomást?

Kedves 2-es: nem tudom eldönteni, hogy irigyeljelek vagy sajnáljalak a naivitásodért.

A munkaerőpiaci érvényeülés sokkal bonyolultabb annál, semminthogy milyen szakember valaki.

Az, hogy sok szakon az állami finanszírozású részen is jelentős túlképzés van, az nem vitatható. Ennek pedig egyedüli és nyilvánvaló oka a pénz!

#3 ne irigyelj, tavaly nyáron végeztem az ELTE TTK-n földtudományi kutatóként. Azóta is munkát keresek és dolgozok amennyivel megbíznak de az nagyon kevés.. rosszul mértem fel a dolgokat, es mikor szembesültem vele, hogy értéktelen vagyok a munkaerőpiacon elgondolkodtam, hogy hogyan tovább. azóta is korrigálom, tanulok, fejlesztem magam. Mivel határterület, képzem magam programozásban, interjún is voltam mar, eredmény meg nincs de valszeg a szakmai rész (még) kevés, de minden szuperül ment. Ezért most mégtovább mélyítem a tudásom, majd talan értékes leszek a munkaerő piacon.

Ettől függetlenül senki sem kényszerített, hogy csillagásznak tanuljak, rossz döntés.. döntések sorozata.. de ez mind az én saram, nem a rendszeré, ami megadta nekem a lehetőséget, hogy azt tanuljak amit szertnék, más kérdés hogy nem túl keresett szakember lettem amit én magam ne vettem figyelmbe mikor ide jelentkeztem, vagy bármikor a képzésem alatt...

Látod, ezt mondom: ha nem képeznének csak az ELTE-n évente cirka 150 földtudományi szakembert, csak 20-at, akkor valószínűleg mind a 20 el tudna helyezkedni. (És ha csak 20-at képeznének, akkor elég nehéz lenne bekerülni ahhoz, hogy akit felvettek, az 1-1 kivételtől eltekintve jó szakemberré tudjon válni.)

Régen ez volt: kisebb évfolyamokat indítottak, szinte szemináriumszerű órákkal, de időben végzett is szinte mindenki, és pályaelhagyó sem volt annyi, mint manapság. Nem gondolom, hogy 18 évesen feltétlenül a te hibád lett volna, hogy rosszul mérted fel az érdeklődésednek megfelelő szakirány munkaerőpiaci értékét. TE laikus voltál. Az egyetemek és az oktatáspolitikai szakemberek pedig SZAKEMBEREK. Az ő felelősségük a keretszámok megállapítása! (És akkor mondjunk 20 helyett 40 főt, és akkor máris lehet azt mondani, hogy nagyobb körből válogatnak esetleges szakembereket, akik közül mondjuk csak a képzés során derül ki, ki is lesz mondjuk a legjobb 5 - de a 140 elég nevetséges!) De pl. ott, ahova én jártam (szintén neves egyetem) még pályakövetés sincs! Egyáltalán nem érdekli őket, hogy a hallgatóik hogy állják meg a helyüket a szakmai életben, hogy mennyi a pályaelhagyó stb.

Nem képeznek túl sok diplomást, sőt kifejezetten keveset képeznek.

A probléma ott van, hogy sokan csak részleges egyetemi képzési ciklusban vesznek részt így nem szereznek megbízható tudást.

A teljes egyetemi képzési ciklus BSc+MSc+PhD aminek a végén valóban szakértőt kapunk. Ha valaki BSc szinten abbahagyja, akkor nyilván a munkaerőpiac sem tudja szakértői színvonalú munkára alkalmazni. De még ezek is jobban járnak, mintha nem lenne diplomájuk, mert ugrásszerűen megnő ezzel is a munkaerőpiaci keresettségük.