Szerintetek jó döntés volt?
Először is, mielőtt még azt hinnétek, hogy buktam vagy valami, tudni kell, hogy szlovákiai vagyok, és itt nem 8 év az általános, hanem 9, illetve az jegyek is fordítva vannak.
És itt a "történetem":
Autószerelő szerettem volna lenni (nagyon rég óta), magyar alapsuliba jártam. Mivel a magyar nyelvhez elég buta voltam, nagyon cikiztek vele, úgy döntöttem, hogy ha megyek középsuliba, akkor szlovákba, mert a szlovák nyelvatn nekem könnyebben ment (gének), nem okoznak gondot a kiejtések, nincs nagy akcentusom.
2 helyre is beadtam a jelentkezésem, mint autószerelő, de kis szerencsétlen, egyik helyen sem nyitottak szlovákot, magyarban meg szívtam volna. Mivel a nyelv fontos volt, kikértem az összes számtech sulit, ahol volt hely, és szlovák, mert az autókon kívül érdekel(t) a számtech. Volt is pár, de ami megtetszett, az a grafika. Amint elkezdődött a suli, tetszett is, már örültem, de Karácsony táján érezni kezdtem, hogy ez nem az amit akarok... Egyre erősebb lett ez az érzés, kijártam végül az 1. osztályt grafikán, sőt most elkezdtem a 2.-at is, ám 1 hét után váltottam. Nem ment, nem tudtam elfogadni, hogy ennyire rossz helyre kerültem, ennyire nem akarom. Nem tudtam enni a suliév végén, ideges voltam, ami nyáron eltűnt, majd most megint.
Váltottam, autóelektronika. Ez érdekelt, ezt is akartam. Ez azzal járt, hogy újra elsős leszek, illetve vagyok, és sokkal többet kell utaznom. De nem bánom. Szerintetek milyen döntés volt? Ti mit tettetek volna a helyemben? Köszi a válaszokat előre is! :)
Illetve: 17 éves leszek most szeptemberben. 4 éves a sulim, szóval 21 éves korom előtt fogom kijárni, ha minden jól megy. Sokat vesztek így? Érettségi van, ez igazából mennyit számít az életben? Szeretnék autókkal foglalkozni, akár szerelőként, akár sofőrként (mégis jobb ha értek az autókhoz..)... Egyébként az a fajta vagyok, aki nem törődik bele abba, amit kap, és teszek is érte, hogy úgy történjen minden, ahogy én akarom.
A kérdés röviden: megérte váltani, és elveszteni 1 évet azért, hogy azt tanuljam, és csináljam, amit szeretek?
válasza:Ha Te sem tudod eldönteni, hogy megérte vagy sem, akkor mi, kívülállók honnan tudhatnánk?
És mi van akkor, ha 10év múlva kiábrándulsz az autókból, és verni fogod a fejed a falba, hogy a tojáspatkoló szakmát kellett volna választanod. ;)
Abban az esetben már nem 1, hanem 10 elvesztegetett évről beszélhetsz.
Szerintem kár ezen agyalni, azzal foglalkozz teljes erőbedobással, ami jelenleg érdekel.
Ha később megváltozik a véleményed, ráérsz majd akkor gondolkodni a továbblépésen.
válasza:Te egy boldog ember vagy, kérdező. 17 évesen még nagyon kevesen tudják, mit akarnak kezdeni az életükkel.
57 éves vagyok, és nagyon szerencsés, mert életem során bárhol, bármit dolgoztam, mindig megtaláltam benne a szépséget, és örömmel csináltam, akár fizikai, akár szellemi munkáról volt szó. Viszont csak mostanában tudtam meg, micsoda gyönyört okoz nekem a nyers fa érintése, s a vele való foglalatosság. Ha 17 évesen tudtam volna ezt, tuti, hogy ácsnak tanulok. Nem biztos, hogy jó lett volna, hisz nem próbálhattam volna ki ennyi téren magam, de jóval egyszerűbb és kiszámíthatóbb életem lett volna.
válasza:Ha biztosan nem akarsz továbbtanulni, hanem ebben a szakmában maradtál, akkor igen, megérte. De ha esetleg úgy döntenél, hogy továbbtanulsz, akkor elég nagy hátrányban leszel.
Ahol én élek, ott 7 évesen szokás kezdeni az iskolát, a te korosztályod már itt is 11.-es. Magyarországon 12.-es. Tehát, ha mondjuk magyarországi egyetemen tanulnál tovább, akkor kapásból 3 év lemaradás. Ha esetleg valamiért kihagysz egy évet (mint én), az már 4...
21 évesen sokan már a fősulit/egyetemet fejezik, ahhoz képest azért elég durva.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!