Merre menjek tovább, mihez kezdjek?

Nagyban folyik az érettségi ěs egyre kětsěgbeesett vagyok. Orvosira jelentkeztem, első hărom helyen, de tuti nem vesznek fel. Sajnos nem úgy sikerültek az ěrettsěgik, ahogy szerettem volna. Kp szinten magyarból, töriből, matekból, emelten bioszból, kěmiăból, němetből mentem. A biosz ěs a němet 53 ěs 50%, kěmiăból pedig nincs ěrtelme elmenni szóbelire, olyan gyalăzatos. A matek něgyes lett, a töri 77%(ez nem gond, szóbelivel tuti meglesz az ötõs), magyar 94%.Szóval elrontottam, nem kicsit. Az a szěpsěge a dolognak, hogy nagyon jó iskolăba jărtam, szenvedtem a jobb jegyekěrt, ěs měg különórăkra is jărtam az emelt tărgyakból. Hăt ez lett a věge... Biosz szóbelin vagyok túl, azt hittem jól sikerült, de kiderült, hogy măr mindenkit hívott a tanăr h elmondja soron kívül, h jó lett, csak engem nem... Ezek szerint az is rossz. Nem ęrtem az egěszet. Minden barătom kibeszělt ezek után, măsoktól hallottam vissza, hogy măr mindenki arról beszél, hogy nekem milyen rosszul sikerült. Nagyon rossz ěrzěs. Mikor mondtam, hogy kidobott ěvek voltak amiken faktos voltam, a legjobb barătnőm is erőszakoskodott, hogy mit kěpzelek, milyen hasznos volt stb. Személy szerint nem ezt gondolom, ugyanis ha nem jărok ilyen nehěz, sok időt elvevő dologra, több időt tölthetek edzěssel, ěs nyerhetek csomó versenyt. Szóval csak rossz volt ez az egész. De most az a lényeg, hogy nem tudom hogyan tovább. Nagyon fělek bemenni a többire, fělek a többiektől, de leginkább attól, hogy csalódást okzok az anyukámnak. Nagyon szeretem őt, de ő is ěs az egěsz család olyan okos, ěn meg olyan ostoba vagyok... Szerettem volna orvos lenni, nem csak, hogy măsokon segíthessek, de, hogy ő is büszke legyen răm. A szüleim měrnökök, ěs ěn męgis olyan buta vagyok, mint a föld. Nem tudok így az anyukám szeměbe nězni, hogy kudarcot vallottam. Azt kívánom bår meghalněk, csak ne okozzak neki csalódăst. Annyira szeretem, nem akarom megbăntani! Těnyleg mindent megpróbáltam, annyit tanultam amennyit tudtam, de ennyi, ennél többre úgy lătszik nem vagyok kěpes. Fogalmam sincs mit tegyek. (18 ěves vagyok, ěs am lăny, nem tudom ez mennyire fontos most.)