Ha áthelyezték a Corvinus kertészettudományi karát, és átkerült a SZIE-hez, az azt jelenti, hogy változások lesznek, és javul az oktatás minősége?

" Persze a mai elmaradott magyar gyakorlatot is célszerű megismerni, erre vannak a nyári gyakorlatok, üzemlátogatások, hetesi gyakorlat stb."

Ha ismernéd a helyzetet, tudnád (de gondolom egyébként ismered, csak szokás saját magunkat leszólni), hogy az elmaradott magyar gyakorlat mellett már nálunk is vannak élvonalbeli üzemek. Csak ehhez ki kellene pillantani az íróasztal mögül, bár tudtommal a szakmai folyóiratok is írnak róla. Én legalábbis szoktam olvasni. És igen, a külföldi szakirodalmat nem csak az oktatóink ismerik, hanem nekünk is lehetőségünk van bepillantani a nagyobb szakmai folyóiratokba, és foglalkozunk is velük szakirányú képzésen. Persze nem mindenki, mert aki csak a papír miatt jön, és kettesekkel akar átbukdácsolni, neki nem szükséges tág tudást szereznie, de ez igaz a SZIE-re is.

Csak azt nem értem, ha annyira jó a színvonal a SZIE-n, akkor miért vesznek fel kb akárkit a képzésre. Mert egy közepesen rossz érettségivel be lehet kerülni. Ha elit kutatóképzés folyna az egyetemen, akkor úgy érzem, más lenne a helyzet.

Én nem állítom, hogy a SZIE-n abszolút nemzetközi színvonalú elitképzés folyna, magyar viszonylatban nyilván az ELTE is jobb nála élettudományi kutatásokban, nemzetközi szinten pedig nincs benne a top 200-ban.

De azt igenis megalapozottan állítom, hogy a SZIE MKK egy kutatókar, megalapozottan az és ezen a karon van ma Magyarországon a legjobb és legszélesebb spektrumú agrárképzés. Azt is állítom továbbá, a korábbi válaszaimban már tárgyalt mutatók alapján, hogy a volt kertészeti egyetem karain alacsony színvonalú munka folyik még magyar viszonylatban is és nagyon kevés a tudományosan komolyan vehető vezető oktató.

Az, hogy egy egyetemre hány ponttal vesznek fel embereket, az nem az oktatás és a kutatás szakmai színvonalától függ, hanem kizárólag attól, hogy jelentkezők számához képest mekkora az oktatási kapacitás (oktatók száma, termek befogadóképessége, laborok kapacitása). A SZIE MKK-nak meglehetősen nagy a magas színvonalú oktatási kapacitása.

Nem vitatom, hogy mutatószámok alapján a SZIE MKK vezet a magyar agrárképzésben. Mivel nem tanultam ott, nem tudok saját tapasztalatot mondani, de olyan csoporttársaktól, akik SZIE-ről jöttek át, illetve itt gyk-n is fellelhető panaszáradatból következtetek arra, hogy az oktatás színvonala alul marad a kutatási és mutatószámokban mérhető színvonaltól.

Én erre próbáltam felhívni a figyelmet, hogy hiába a sok kutató, kutatás és elért eredmény, ha azt nem tudják átadni a diákoknak. Ebben nem csak az iskolá(k)nak van szerepe, hanem az államilag előírt követelményrendszernek is.

Lehet, hogy szerinted nem való az egyetem olyan embereknek, akik mezőgazdaságból, saját vállalkozásból akarnak megélni. Szerintem való. Mert hiába vannak kutatások, ha azt a valóságban senki nem fogja kipróbálni.

A Budai Karok eredménye lehet, hogy elmarad a SZIE-től és kevés kutatásban is vesznek részt. Bár növénynemesítés témában rendszeresen olvasok új eredményeket, amit a korábbi BCE kertészeti részén oktatók segítségével/vezetésével értek el, de nyilván nem látok a mélyére a dolgoknak, és ez kevés (legutóbb almanemesítéssel kapcsolatban olvastam új eredményekről).

Azt továbbra sem értem, hogy egy 30-40 éves oktató miért nem lehet jó. Nyilván kevesebb kutatásban vett részt személyesen, de ismerheti azok eredményeit. Vagy a most 70 éves neves kutató 30 évvel ezelőtt még rossz oktató lehetett? Mutatószámok alapján biztosan rosszabb, oktatás szempontjából nem biztos. De tudom, az 'egyetem' névhez kellenének mutatószámok és eredmények.

A SZIE-nek korábban is volt, és most is lesz lehetősége olyan integrációt végrehajtani, ami a Budai Karokat nem önálló egységként és teherként kezeli, hanem valóban megpróbálja integrálni az oktatást és az infrastruktúrát, és kihasználni a karok adta lehetőségeket. Ehhez nem kell Gödöllőre költözni, nincs olyan nagy távolság a két épületegyüttes között.

Mindentől függetlenül a Budai Arborétum és a Soroksári Botanikus kert, illetve az üzemgazdaságok szerintem olyan értékek, amiket fel kellene használni az oktatában és nem leépíteni azokat.

Egyébként erre a megnyilvánulásra gondoltam, ahol egy diák nem éppen fényesen vázolja fel az oktatást:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__magyar..

Nem mondom, hogy Budán nem hasonló a helyzet. A rendszeresen puskázó csoporttársamnak sokszor jobb jegyei vannak, mint nekem, mert én nem puskázom, hanem tanulok. Persze a szóbeliknél és beszámolóknál, ahol nincs mód puskázni, rendszeresen én jövök ki jobban :D. De továbbra is állítom, hogy vannak jó tanáraink, még ha nem is elismert kutatók. Nekem sokat számít, amikor a tanárom szenvedéllyel beszél az általa előadott tárgyról, és meg is értem, amiről beszél. Nekem így könnyebb tanulni. Még akkor is, ha az illető nem egy nemzetközileg elismert kutató. És ilyen fiatal tanárokból szerencsére nem is egy van Budán.

Aztán szerintem aki a SZIE-n akar jól tanulni, az is megteheti. Én soha nem puskázom azért, hogy jobb jegyem legyen, mert nem éri meg. Mit érek egy ötössel, ha nulla a tudásom?

Hasonló helyzetről hallottam egyébként a nemzetközi szinten is elismert Corvinus közgázról is. Ott sem olyan csoda az oktatás. No mindegy. A mutatószámok megvannak.

Esetleg a SZIE-s diákot meggyőzhetnéd, miért maradjon mégis a SZIE-n mesterképzésen. Én szívesen mennék mesterképzésre, de valószínűleg egyéb okok miatt nem lesz lehetőségem elvégezni, legalábbis nem rögtön BSC után. Viszont MSC-re lehet, hogy én is Gödöllőre mennék.

A tudományos teljesítmény nem nő automatikusan az életkorral. Vannak Bolyai-ösztöndíjas fiatal kutatók jelentős tudományos eredményekkel és vannak kutyaütő öregek is nullaközeli teljesítménnyel.

Ha egy karon nincs számottevő tudományos teljesítmény azt nem mentegethetjük azzal, hogy sok a fiatal oktató. Egy normális egyetemen mindenféle korosztályba tartozó oktató-kutató kell, hogy legyen.

Ha a neves kutatók mind elhagyták, utánpótlás nem nevelődött és tanársegédekkel töltötték fel a hiányzó státuszokat, akkor az a kar tudományosan haldoklik.

Ha pedig valaki például tanszékvezető professzor lehet egy egyetemen 100 alatti független idézettséggel és 15 alatti nemzetközi folyóiratcikkel egész életművét tekintve, akkor azt az intézményt nem szabadna egyetemnek nevezni és ez csak egy példa a kertészetiről:

[link]

Értem. Azért félve megjegyzem, hogy továbbra is szeretek itt tanulni :). De elismerem a hiányosságokat. A fő kérdés az oktatás színvonalára kérdezett rá, nem a tudományos munkásságra. A kettő szerintem nem ugyanaz. De ezen ne vitázzunk tovább, értem, amit írsz.

Szerinted hogyan lehetne növeli a budai karok színvonalát? Tehát ok, le kell építeni a nem elég tudományos munkával rendelkező oktatókat (akik ettől még lehetnek jó oktatók szerintem, de mindegy). De az infrastruktúrát csak nem kéne ledózerolni? Az épületeket, az arborétumot, üzemgazdaságokat és botanikus kertet csak ki lehetne használni oktatásra és kutatásra, nem?