Nem az időbeli tanulásmennyiség a jó mérőszám, hanem a tanulási hatékonyság és eredményesség.
Én az egyetemen nagyrészt minden időben a tanulmányaimmal foglalkoztam, de ez nem iskolás tanulást jelentett kizárólagosan. Főként a kutatási témámon (TDK, később diplomamunka) dolgoztam a témavezetőm segítségével és ezért sokszor hanyagoltam a ZH-kra, gyakorlati beszámolókra való felkészülést, de amikor muszáj volt behoztam a lemaradást. Ez a szorgalmi időszakra volt igaz.
A vizsgaidőszak teljesen más, akkor csak a vizsgákra való felkészülésről és a vizsgázásokról szólt minden, nagyjából hetente-kéthetente volt egy-egy vizsga és kitöltötték a teljes vizsgaidőszakot. Vizsgaidőszakban is igyekeztem mindig legalább napi 8 órát aludni, de sokszor ez nappalra esett, mert éjszaka hatékonyabban ment a tanulás, olyankor nem zavart senki.
Van aki kevesebb, van aki több időbeli ráfordítással képes eredményesen teljesíteni a követelményeket, de szakdolgozat készítésre semmi idő nem elég, ha jól akarja az ember csinálni.
Hát ez félévenként nagyon különbözött. Attól függ milyen szerencsésen tudja az ember összeszervezni az órarendjét.
Volt olyan félév amikor szorgalmi időszakban minden munkanapon volt órám, de olyan is volt amikor 2 napra tudtam betáblázni az összeset (szerda-csütörtök) és akkor péntektől-keddig mindig hosszú hétvégém volt.
Sőt talán volt egyszer olyan félév is, amikor hetente 1 napon jártam csak be.
A vizsgaidőszakban 7-8 hétre 5-6 vizsganap jutott általában, tehát valamivel ritkábban, mint hetente jártam be.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!